Nem meglepő módon az előbb említettekhez hasonló szabályozó háztartási gének az emberi nyálmirigyben is jelen vannak, és a nyálban található fontos fehérjekoktél nagy mennyiségben történő előállításáért felelnek.
Ez a genetikai alap teszi lehetővé a méreganyagok széles skálájának önálló fejlődését az állatvilágban.
Összességében minden emlősnél és hüllőnél megvan az a genetikai állványzat, amelyre az orális méregrendszer épül.
Fotó: Pexels
Mérgeskígyóvá válhatunk?
Az emberek és az egerek is előállítanak egy kulcsfehérjét, ami több méregrendszerben megtalálható; a nyálban jelenlévő kallikreinek olyan fehérjék, amik más fehérjéket emésztenek, és számos méreg fő összetevői is. Nagyon stabil fehérjék, így működésüket lényegében semmi nem veszélyezteti, viszont bizonyos mutációk esetén könnyen halálosabbá tehetik az adott méreganyagot.
Mindezek ellenére eléggé valószínűtlen, hogy az embernél a közeljövőben megjelenjen a méreg termelésének képessége.
Ehhez drasztikus változásoknak kellene bekövetkeznie életmódunkban (élelempreferenciában, védekezésben, szaporodásban... stb.).
Ha ilyen fajta szuperképességekre nem is teszünk szert, a most kapott eredményeket felhasználhatjuk többek között a gyógyszerkutatásban is.
A tanulmányt a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban tették közzé.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: Pexels
