A különleges, Ragnarök-höz köthető leleteket rejtő barlang egy olyan vulkán mellett található, amely majdnem 1100 évvel ezelőtt tört ki. Ennek idejében hódíthatták meg a normannok Izlandot.
A kitörésnek bizonyára nyugtalanító hatásai voltak, amelyek egzisztenciális kihívások elé állították Izland újonnan érkezett telepeseit
– írta egy kutatócsoport a Journal of Archaeological Science tudományos szaklapban nemrégiben megjelent publikációban.
A régészeti feltárások azt mutatják, hogy a láva lehűlése után a vikingek a barlangba mentek, és ott sziklákból csónak alakú szerkezetet építettek.
A struktúrán belül a vikingek áldozatot ajánlottak fel:
magas hőmérsékleten égették el néhány állat csontját, beleértve a juhok, kecskék, szarvasmarhák, lovak és sertések csontjait. A szakemberek szerint ezzel valószínűleg a Ragnarök-öt akarták elkerülni, ami a skandináv mitológiában a világ végén vívott csata, amelyet az Odin vezette istenek és a Lokit is soraiban tudó óriások vívnak majd meg. A Ragnarök más néven az istenek alkonya vagy istenek végzete.
Fotó: COMMONS.WIKIMEDIA.ORG
Az épület közelében 63 gyöngyöt is felfedeztünk, amelyek közül három Irakból származott
– mondta Kevin Smith, a Brown Egyetem Haffenreffer Antropológiai Múzeumának igazgatóhelyettese és fő kurátora a LiveScience online tudományos portálnak, aki a barlangot feltáró csapatot vezeti.
A régészek a kőszerkezet közelében auripigment maradványokat is találtak, ami Kelet-Törökország egyik kedvelt ásványa és amit akkoriban tárgyak díszítésére használtak. Ennek jelenlétére Skandináviában eddig igen kevés példát találtak, ami miatt mindez különös felfedezésnek számít.
A történelmi feljegyzések azt mutatják, hogy a vikingek a barlangot a skandináv mitológia óriásának, Surtr-nek ajánlották, aki Muspellheim ura, a tűzóriások vezére.
A Ragnarök alkalmával tüzes kardjával harcol, és felégeti a világot.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Az eddig ismert legrégibb izlandi viking települést áshatták ki
Az eddig ismert legrégibb izlandi viking települést áshatták ki helyi régészek: az úgynevezett hosszúház a 800-as években épült, az első viking menekülők letelepedésének eddig vélt időpontját évtizedekkel megelőzően.
Az ősi hosszúház a település nyári lakhelye lehetett, egy későbbi épület alatt rejtőzött eddig. Az újabb, 2007-ben felfedezett hosszúház az eddigi leggazdagabb kincslelet, amelyet Izlandon valaha feltártunk, könnyen következtethetünk arra, hogy a törzsfőnöké volt – mondta el Bjarni Einarsson, az ásatás vezetője a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portálnak.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
