Sok állat a talaj vagy más felületek rezgetésével küld üzenetet egymásnak: dobog, dobol vagy más módon rezgeti a felületet. A vibrációs kommunikáció kivitelezésének számos előnye van, a rezgések például nagyon messzire eljutnak (elefántoknál akár 16 kilométerre), és használható hangos környezetben is, mivel az alacsony frekvenciájú rezgéseket nem a fülükkel fogják fel az élőlények. A gerinctelen állatok – így a rovarok és a pókok – számára pedig az energiatakarékosságban rejlik a fő vonzereje.
Ezek az állatok – kis testméretük miatt – csak igen nagy energiabefektetéssel tudnának messzire hallatszó hangot kibocsátani, a dobolást viszont ők is könnyen kivitelezhetik.
Fotó: FLICKR
Mivel ez a kommunikációs forma a pókoktól az emlősökig számos egymással nem rokon fajban előfordul, ezért az úgynevezett konvergens evolúció egyik példájaként tartjuk számon. Konvergens evolúciónak azt a folyamatot nevezzük, amikor különböző (nem rokon) fajok hasonló módon alkalmazkodnak a hasonló környezetekhez vagy szelekciós nyomáshoz. A Cambridge Egyetem kutatói által készített honlap, a Map of Life a konvergens evolúció legkülönfélébb példáit mutatja be a szemfejlődéstől az állati viselkedésig.
E példák egyike a valamilyen szilárd anyag, legtöbbször a talaj rezgetésével való kommunikáció, az úgynevezett vibrációs kommunikáció,
amely nagyon sok, amúgy igen eltérő állatfajban kialakult. Dobolással, talajrezgetéssel üzennek egymásnak a mezei nyulak, az elefántok, sőt még egyes rovarok és pókok is. A doboló harkályok kommunikációját viszont nem soroljuk ide, mert ez esetben csak a hangkeltés a lényeg.
Rezgésekkel üzenő gerinctelenek
A rovarok közt különösen elterjedt (és konvergens) a rezgésekkel való kommunikáció. A rezgéseket a test vagy az egyes testrészek különleges mozgatásával keltik. A jeleket azután a lábakban található rezgésreceptorokkal fogják fel. A jelek fontos szerepet töltenek be a szaporodás során – például a Nezara viridula poloskafaj hímjei és nőstényei egész rezgési duettet adnak elő -, de jelezhetnek veszélyt vagy részét képezhetik a védekező viselkedésnek. Előbbire példa a termeszek fejükkel való dobolása, amely ragadozóveszélyt jelez, utóbbira pedig bizonyos hernyók, amelyek a ragadozó közeledését jelző rezgések hatására gyorsan leeresztik magukat egy biztonsági selyemszálon.
Fotó: FLICKR
A rezgések a társas csoportok tagjainak viselkedését is összehangolhatják. Erre példa a Calloconophora pinguis kabóca, amelynél rendkívül kifinomult rezgési jelzésrendszer fejlődött ki az időszakos táplálékforrás legjobb kihasználását segítő együttes táplálkozás koordinálására.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
