Káros hatással van az emberi agyra a hosszútávú űrutazás

A téri-vizuális teljesítmény tartós romlása űrutazás során címmel jelent meg az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportjának legújabb cikke a Scientific Reports folyóiratban. A kísérletben a hosszú távú űrutazásnak az agyműködésre, illetve a megismerési folyamatokra gyakorolt hatását vizsgálták a kutatók – olvasható az Origo cikkében.

Forrás: ORIGO.HU2021. 05. 17. 15:38
tárgyak
Az asztronauták űrutazást megelőző állapothoz képest tartósan megnőtt a legénység téri-vizuális feladatok végzése során mért reakcióideje Forrás: PEXELS
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Annak ellenére, hogy a következő évtizedek során akár valósággá is válhat a Mars meghódítása az emberiség számára, arról csak nagyon keveset tudunk, hogy miképp hathat egy ehhez fogható, hosszú időtartamú űrutazás az űrhajósok kognitív képességeire.

A kutatócsoport elsőként mutatott ki jelentős teljesítményromlást, az űrutazás kezdeti és későbbi szakaszaiban egyaránt.

Az űrutazást megelőző állapothoz képest tartósan megnőtt a legénység téri-vizuális feladatok végzése során mért reakcióideje, és a hibázások száma is, emellett mind az akaratlagos, mind az automatikus figyelemre jellemző agyi elektromos jelek jelentős csökkenést mutattak.

Az asztronauták űrutazást megelőző állapothoz képest tartósan megnőtt a legénység téri-vizuális feladatok végzése során mért reakcióideje
Fotó: PEXELS

Az Európai Űrügynökség (ESA) által szponzorált kísérletben részt vevő öt űrhajós téri-vizuális képességeket és munkamemóriát igénybe vevő reakcióidő-feladatokat végzett, miközben az űrből telemetriával érkező agyi elektromos jeleket is regisztrálták, összesen kilenc alkalommal.

Az űrhajósok az indítást megelőző hónapokban háromszor végezték el a kísérletet, megbízható viszonyítási alapot szolgáltatva ezzel az űrutazás hatásának a vizsgálatához. A Nemzetközi Űrállomáson először a féléves küldetés korai szakaszában, majd pedig közel két hónappal később történt mérés.

A visszatérés utáni első héten még kimutatható volt a teljesítményromlás, de 2–3 héttel később már csak az eeg-jelekben mutatkozott kisebb eltérés.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

A legfurcsább tárgyak, amelyek megjárták a világűrt

A világűr az ember számára a legtitokzatosabb dolgok egyike, hiszen számos ismeretlen területet, jelenséget és képződményt rejt magában. Az űrutazásnak hála a XX. század közepe óta egyre közelebbről ismerhetjük meg az űrbéli titkokat, az elmúlt fél évszázad során pedig az emberiség is furábbnál furább dolgokat juttatott a légkörön kívülre – írja a UniLife.

A következő tárgyak egy része csak kirándulást tett az űrbe, mások viszont örökre ott maradnak.

Sonkás szendvics

Ez a tárgy természetesen nem maradt az űrben, ugyanis John Young, akinek a szendvics rövid kirándulását köszönhette, jóízűen elfogyasztotta. Az űruzsonna 1965-ben történt, amikor az asztronauták csupán instant, a valódi ételre cseppet sem emlékeztető pépeket ehettek munka közben. Nem csoda, hogy Young vágyott a hazai ízekre.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.