Egán Ede, a Földművelésügyi Minisztérium Hegyvidéki Kirendeltségének a vezetője 1901 szeptember közepén Ungváron tárgyalásokat folytatott Firczák Gyula püspökkel a gazdasági akció jövőjéről. A megyeszékhelyről szeptember 20-án reggel indult útnak gyors lovasfogaton Munkácsra, ahol táviratilag már előre megrendelte a szállodai szobáját. Útitársa Rochlitz Nándor magyar királyi főerdész, a Hegyvidéki kirendeltség Ung vármegyei megbízottja volt, akivel nyolc óra tájban hagyták el az ungvári Korona szállodát. Egán Ede útközben, fél 9 órakor a Hegyfark és Nagyláz községek közötti úton, a Lázi-dombon mindmáig kiderítetlen körülmények között, halálos kimenetelű lövést kapott. A súlyosan megsérült miniszteri megbízottat fogaton vitték vissza Ungvárra, ahol 12,30 órakor a közkórházban meghalt anélkül, hogy visszanyerte volna öntudatát. Az egyetlen szemtanú, a főerdész, aki a kocsinál lent maradt addig, amíg Egán, sokak által ismert szokása szerint ezen az útszakaszon gyalog a Lázi-domb tetejére kapaszkodott, domb peremén pisztoly dörrenést észlelt. A lövés hangjára felkapta a fejét, és feltekintve látta, hogy Egán Ede fejjel lefelé zuhant az árokba.

A törvényszék Beregszászról érkezett két tagja, Orosz Ádám vizsgálóbíró és Polányi Aladár beregszászi királyi alügyész a helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyvben az öngyilkosságot teljesen kizártnak nyilvánította. Egán elhunytának körülményeit a mai napig viták övezik, így csak az eddig megjelent szakirodalom utolsó két kötetére utalhatunk:
- Botlik József: A magyar nemzetpolitika előfutárai. Darányi Ignác, Egán Ede, Kazy József. Herman Ottó Intézet, Budapest, 2018.
- Kása Csaba (szerk.): Küzdelem a magyar nemzetpolitikáért. Válogatott dokumentumok (1896–1910). Herman Ottó Intézet, Budapest, 2018.

Egán halála után elsőként Bartha Miklós, Rugonfalva szülötte, az Ellenzék című kolozsvári napilap alapítója és főszerkesztője, hétszeres országgyűlési képviselő, aki már évekkel korábban barátságot kötött Egánnal, és publicisztikájában figyelemmel kísérte a hegyvidéki gazdasági akció eseményeit, szólalt meg emlékével kapcsolatban. Az Ellenzék 1901. október 8-i számában közzétette Firczák püspök részvétnyilvánító levelét, amelyet Egán özvegyének küldött, majd összefoglalta véleményét a halálesetről és az arról szóló hírlapi cikkekről. Néhány nap múlva, október 17-én ugyancsak az Ellenzékben felhívást jelentetett meg Egán emlékének megörökítésére.