120 éve hunyt el a ruszin és a magyar nép közös hőse, Egán Ede

120 éve, 1901. szeptember 20-án hunyt el Egán Ede, egykori országos tejgazdasági felügyelő, a hegyvidéki akció miniszteri megbízottja.

Egán Ede, a Földművelésügyi Minisztérium Hegyvidéki Kirendeltségének a vezetője 1901 szeptember közepén Ungváron tárgyalásokat folytatott Firczák Gyula püspökkel a gazdasági akció jövőjéről. A megyeszékhelyről szeptember 20-án reggel indult útnak gyors lovasfogaton Munkácsra, ahol táviratilag már előre megrendelte a szállodai szobáját. Útitársa Rochlitz Nándor magyar királyi főerdész, a Hegyvidéki kirendeltség Ung vármegyei megbízottja volt, akivel nyolc óra tájban hagyták el az ungvári Korona szállodát. Egán Ede útközben, fél 9 órakor a Hegyfark és Nagyláz községek közötti úton, a Lázi-dombon mindmáig kiderítetlen körülmények között, halálos kimenetelű lövést kapott. A súlyosan megsérült miniszteri megbízottat fogaton vitték vissza Ungvárra, ahol 12,30 órakor a közkórházban meghalt anélkül, hogy visszanyerte volna öntudatát. Az egyetlen szemtanú, a főerdész, aki a kocsinál lent maradt addig, amíg Egán, sokak által ismert szokása szerint ezen az útszakaszon gyalog a Lázi-domb tetejére kapaszkodott, domb peremén pisztoly dörrenést észlelt. A lövés hangjára felkapta a fejét, és feltekintve látta, hogy Egán Ede fejjel lefelé zuhant az árokba.

Fotó: Egán Ede miniszteri megbízott fényképe. Forrás: Kása Csaba (szerk.): Küzdelem a magyar nemzetpolitikáért. Válogatott dokumentumok (1896–1910). Herman Ottó Intézet, Budapest, 2018. 108.

A törvényszék Beregszászról érkezett két tagja, Orosz Ádám vizsgálóbíró és Polányi Aladár beregszászi királyi alügyész a helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyvben az öngyilkosságot teljesen kizártnak nyilvánította. Egán elhunytának körülményeit a mai napig viták övezik, így csak az eddig megjelent szakirodalom utolsó két kötetére utalhatunk:

• Botlik József: A magyar nemzetpolitika előfutárai. Darányi Ignác, Egán Ede, Kazy József. Herman Ottó Intézet, Budapest, 2018.
• Kása Csaba (szerk.): Küzdelem a magyar nemzetpolitikáért. Válogatott dokumentumok (1896–1910). Herman Ottó Intézet, Budapest, 2018.

A szakirodalom utóbbi két kötete

Egán halála után elsőként Bartha Miklós, Rugonfalva szülötte, az Ellenzék című kolozsvári napilap alapítója és főszerkesztője, hétszeres országgyűlési képviselő, aki már évekkel korábban barátságot kötött Egánnal, és publicisztikájában figyelemmel kísérte a hegyvidéki gazdasági akció eseményeit, szólalt meg emlékével kapcsolatban. Az Ellenzék 1901. október 8-i számában közzétette Firczák püspök részvétnyilvánító levelét, amelyet Egán özvegyének küldött, majd összefoglalta véleményét a halálesetről és az arról szóló hírlapi cikkekről. Néhány nap múlva, október 17-én ugyancsak az Ellenzékben felhívást jelentetett meg Egán emlékének megörökítésére.

A miniszteri biztos halálának első évfordulóján a környék zászlókkal felvonult lakossága részvételével zajlott ünnepségen szentelték fel a hegyfarki dombon felállított, hazai fehér márványból készült három és fél méter magas keresztet. Halála helyét emléktáblával jelölték meg, melynek felirata: „A megváltás e szent jelét borostyánkői Egan Ede miniszt. megbízott, a hegyvidéki nép legőszintébb barátjának és jótevőjének emlékére az 1901. szept. 20-án vele itt történt halálos kimenetelű baleset helyén közadakozásból emelték igaz tisztelői. Imádkozzunk érette!” Az emlékmű az 1990-es évek elején, az Ungvár és Munkács közötti közút szélesítésekor nyomtalanul eltűnt.

Egán Ede tevékenységére Kárpátalja lakói a mai napig tisztelettel emlékeznek vissza, munkássága a magyar nemzetpolitika követendő példája.

2002 márciusában Börvinges község határában, az eredeti eltüntetett emlékjel közelében, az Ungvárt Munkáccsal összekötő főút mentén Egán alakjának a megjelenítésével, többnyelvű emléktáblával csaknem öt méter magas emlékművet emeltek, Vaszil Olasin kárpátaljai ruszin szobrászművész alkotását. Idézet a feliratból: „Egán Ede [...] kormánybiztost […] nem messze innen, a lázi dombon 1901. szeptember 20-án megölték a radikális gazdasági reformok miatt. […] Imádkozzunk érte!” Munkácson és Börvingesen utcát neveztek el róla. Rejtélyes halálának 110. évfordulója alkalmából, 2011. szeptember 20-án, Munkácson a hajdani Magyar Kir. Földmívelésügyi Minisztérium Munkácsi Hegyvidéki Kirendeltségének az épületén, a régi úgynevezett Benkő-sarkon emléktáblát avatott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a magyarországi Bethlen Gábor Alap támogatásával. A magyar és ukrán nyelvű szöveg a következő:

Ebben a házban működött a magyar királyi földművelésügyi minisztérium Egán Ede vezette hegyvidéki kirendeltsége, amely a ruszin nép gazdasági felemelkedésén munkálkodott.

Három héttel később az Ökörmezői járásban elhelyezkedő Alsókalocsa községben a Magyar kultúra napja rendezvénysorozat részeként a skanzen központi épületének falán felavatták Egán Ede emléktábláját. Ebből az alkalomból Vaszil Scsur, az Ökörmezői járás állami közigazgatásának elnöke méltatta a miniszteri megbízott érdemeit. Ezt követően Sztanyiszlav Arzsevityin, az Ukrán Legfelsőbb Tanács, vagyis a parlament képviselője ismét felolvasta azt az emlékbeszédét, amelyet 2011 szeptemberében Kijevben, az ukrán törvényhozás előtt mondott el Egán Ede meggyilkolásának 110. évfordulója alkalmából.

Egán Ede nevét viseli a magyar nemzeti kormány támogatásával 2016. augusztus első napjától indított gazdasági program, amely más eszközökkel, de folytatja a több mint 120 évvel ezelőtt elindított, és 1944-ben kényszerűen abbahagyott hegyvidéki gazdasági akciót a mai Kárpátalján.

A szerző Kása Csaba, a Magyarság Kutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa

Az eredeti írás IDE kattintva érhető el.

(A borítóképen az Egán Ede emlékmű az Ungvár melletti Egán Ede Emlékparkban. Forrás: ungvar.mfa.gov.hu/news/egan-ede-emlekmu)