Magyar ifjúság, neked élned kell!

Hetven évvel ezelőtt, a kommunista egyházüldözés csúcspontján Rákosi Mátyás parancsára felrobbantották a Regnum Marianum templomot.

Budapest, 2011. oktber 3. A Rkosi-rendszer ltal 1951-ben lebontatott Regnum Marianum (magyarul Mria Orszga) templom egykori helyn ll feszlet s emlktbla a Vrosliget szln, az tvenhatosok tern. MTI/Bizomnyosi: Jszai Csaba *************************** Kedves Felhasznl! Az n ltal most kivlasztott fnykp nem kpezi az MTI fotkiadsnak s archvumnak szerves rszt. A kp tartalmrt s a szvegrt a fot ksztje vllalja a felelssget. Fotó: Jászai Csaba Forrás: A Rákosi-rendszer által 1951-ben lebontatott Regnum Marianum (magyarul Mária Országa) templom egykori helyén álló feszület és emléktábla a Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén. MTI/Bizományosi: Jászai Csaba

A Damjanich utcai központtal működő kongregáció rengeteg fiatalt vonzott, pezsgő szellemi élet bontakozott ki körülöttük: 1902-ben útjára indították saját folyóiratukat is, Zászlónk címmel. Az első lapszámban Prohászka Ottokár köszöntötte az olvasókat és a közösséget, lelkesítő szavai a fiatalokhoz szóltak:

Magyar ifjúság! Egy szavam van hozzád: Neked élned, virágoznod, boldogulnod kell; elsorvadnod, elpusztulnod nem szabad. – Igen, élned kell!

Hamarosan beigazolódott, hogy a szélsőséges kommunista ideológia terjedésétől való félelem nem volt alaptalan: a 133 napig hatalmat bitorló bolsevikok azonnal támadást indítottak az egyházak ellen. A kommün bukása után fogant meg az ötlet, hogy az időközben önálló plébániává emelt Regnum Marianum kápolna mellett egy igazi templom is szolgálja a közösséget, amelynek felépítése hálaadás is lesz egyben a vörös veszedelemtől való megszabadulásért. A fogadalmi templom felépítését adományokból finanszírozták, a gyűjtést az új egyházközség első plébánosa, Shvoy Lajos kezdte el. 1926-ban indultak meg az építési munkálatok és 1931-ben szentelték fel a templomot. Kupolája tetejét – Mária Országának szimbólumaként – a Szent Korona másolata díszítette. A Dr. Kotsis Iván tervei alapján felépült bazilika pénz hiányában soha nem készült el teljesen, de húsz évig a katolikus hit bástyájaként szolgálta a regnumos fiatalokat és a híveket.

Fotó: Regnum Marianum templom. Forrás: Fortepan/Ted Grauthoff

A szovjet megszállás és a kommunista térnyerés megpecsételte az egyházak sorsát. 1945-től folyamatosan támadás alatt álltak, legtovább a Katolikus Egyház tartotta magát, de főpapjainak letartóztatásával, a szerzetesrendek feloszlatásával végül őket is megtörték: 1950-ben létrejött a megállapodás a klérus és az állampárt között. Az egyházüldözés azonban nem enyhült az egyezmény aláírása után sem, és a legsötétebb időszak szimbolikus pillanata volt a Regnum Marianum templom 1951-es lerombolása, amely nem egyszerűen a katolikus egyház elleni támadás, hanem egyben a lelkekért folytatott küzdelem jelképe is. A kommunista párt legfőbb célja ugyanis a fiatalság deszakralizálása, a jövő generációjának materialista szellemben való oktatása volt, ezért kiemelt ellenségként kezelték azokat az egyházi közösségeket, amelyek a gyermekek nevelését tekintették legfőbb feladatuknak.

A templom épségben élte túl Budapest ostromát és a bombázásokat, nem volt semmi elfogadható indok a lebontására. Az új „vallás”, a kommunizmus egyeduralomra törekvése mégsem hagyhatta megtorlás nélkül, hogy a magyar társadalom minden fizikai terror ellenére sem volt hajlandó hitet cserélni. Látványos bosszút tervezett. Az utolsó mise után a hívek körbevették templomukat, testükkel óvták Isten házát, de hiába. Az ÁVH egységei feloszlatták az összegyűlteket, többeket elhurcoltak, kényszermunkatáborokba zártak.

Nemcsak a magyar nemzet, de a falak sem adták könnyen magukat: Isten temploma szilárdan állt, a bontási munkálatok nehezen haladtak, acélváza stabil volt, így robbantani kellett. Az első robbantás 1951. szeptember 23-án rengette meg a katedrális oszlopait. Egész ősszel folyt a barbár pusztítás, hónapokig tartott, amíg teljesen eltüntették a romokat.

Az altemplomot feltöltötték a törmelékkel, a kövek egy részét pedig egy teniszpálya lelátójába építették be. A „tereprendezés” végeredménye a Felvonulási tér létrehozása volt, a hatalmas Sztálin szoborral, majd később az egykori templom helyén felállított emlékművel, amely azt a vörös terrort dicsőítette, amelynek borzalmaitól való megszabadulásért mondtak hálát egykor a templom alapítói.

Fotó: Tanácsköztársasági emlékmű (Kiss István, 1969.) a Regnum Marianum templom helyén a Damjanich utcával szemben. Forrás: Fortepan

A regnumos atyák minden megpróbáltatás ellenére sem adták fel küldetésüket. Titokban találkoztak híveikkel, szervezték a fiatalok lelki, szellemi és testi nevelését továbbra is. Kirándulásokat, táborokat szerveztek, a Regnum Marianum a kommunista évtizedekben is élő közösség maradt, vigyázták a hitet és a tartást egymásban. A hatalom továbbra is az egyik legfőbb ellenségként tekintett rájuk: 1961 és 1971 között három koncepciós pert is kreáltak a megfélemlítésük és ellehetetlenítésük érdekében, de meg nem törhették őket.

Szerző: Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa

Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet honlapján olvasható el.