Módosulhat a Japán őstörténet – az archeogenetika segített

2021. szeptember 27-én megjelent archeogenetikai kutatás szerint három ősi népesség keveredéséből alakult ki a japánok génállománya. Az eddig ismert származási elméletüket jelentősen módosítani kell a harmadik komponens felfedezése által.

Forrás: MAGYARSÁGKUTATÓ INTÉZET2021. 09. 30. 17:14
A kiotói Daiszenrjó Kofun síremlék Forrás: Wikipédia
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A korábbi kutatások két ősi populáció keveredéséből vezették le a mai japánok eredetében. Az egyik egy nomád, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató nép, amelyhez a Dzsómon-kort kötjük (~Kr.e. 15 000-től Kr.e. 300-ig). A másik, egy északkelet-ázsiai népcsoport, akik időszámításunk előtt 900 körül érkeztek a mai Japán területére, hozzájuk a Dzsómon-kultúrát felváltó Jajoi-kort (~Kr.e. 300- Kr.u. 250) köthetjük - olvasható a Magyarságkutató Intézet cikkében.

jps
A kiotói Daiszenrjó Kofun síremlék (Forrás: Wikipédia)

A kutatás a Reveals Tripartite Origins of Japanese Populations címmel jelent meg.

Ezúttal a japán történetírást segítette ki az archeogenetika, ahogy hasonlóképp teszik itthon a Magyarságkutató Intézet archeogenetikusai. Kutatásaik a Kárpát-medence történeti népességeinek eredetének feltárásával pontosan meghatározzák a magyarság eredetét.

Legutóbb éppen az avar-magyar rokoni kapcsolódásra utaló publikációval került pontosításra történelmünk.

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép forrása: Wikipédia

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.