A Florida Állami Egyetem Xiao Feng által vezetett csapata azt mondja, úgy tűnik, hogy a régió új fázisba lépett be 2019-ben, amikor a brazil elnök, Jair Bolsonaro által ösztönzött azamazóniai tüzeket követően az erdőirtás szünetelt. Míg az utóbbi évek tüzeit alaposan tanulmányozták, a biodiverzitásra gyakorolt hatásuk kevésbé jól dokumentált.
Feng és kollégái kombinálták az erdőtüzek műholdas adatait 2001 és 2019 között több, mint 3.000 emlős, madár, hüllő és kétéltű területének térképeivel, továbbá modellt készítettek, hogy megbecsüljék több, mint 11.000 növény faj eloszlását.
A régió fajainak 85%-a amik már rajta vannak az IUCN Vörös Listáján, a veszélyeztetett fajok listáján, mint például a fehérképű pókmajom (Ateles marginatus) területét érintette a tűz, vagy mert elvesztették élőhelyüket, vagy a tűz közvetlen megölte őket.
A legtöbb faj valahogy érintve van, vagy kis, vagy nagy mértékben, mondja Feng. A tűz legnagyobb hatással a veszélyeztetett fajokra van, melyek csak kevés helyen találhatók, mint a virágzó növény csoport, a Remija.
A tanulmány nem fedi le az Amazon összes növényét – a régió igazolt fajainak 14 %-a hiányzik – és a tüzet illető műhold adatok valószínűleg alulbecsültek, mert a felhők eltakartak néhány tüzet. „A célunk nem az volt, hogy ijesztő számokat kapjunk, hanem hogy konzervatívak legyünk a történteket illetően", mondj Feng. A valódi kép valószínűleg rosszabb.
A világ legnagyobb esőerdeje nem csak fajok gazdag diverzitásának és körülbelül 400 bennszülött fajnak az otthona, hanem óriási szénraktár is, ami életbevágó, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással.
Rengeteg szén-dioxidot nyel el. Az erőirtás fokozódása sokkal nehezebbé teszi a globálisan kibocsátott szén csökkentését.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: MTI/EPA/EFE/Joedson Alves
