A XVI. Lajos francia király felesége és a gróf közötti titkos levélváltás elsősorban a forradalom éveiben megélt reményről, aggodalmakról, bizalomról és rémületről szólt. Hogy pontosan miről, az több esetben homályban maradt, mert valaki bizonyos szavakat, szakaszokat festékkel takart el, olykor egész bekezdéseket satírozott át – így cenzúrázva a dokumentumokat. Ezzel évszázadokon át olvashatatlanná tette a leveleket.
A francia Nemzeti Levéltár 1982 óta őrzi a két történelmi szereplő 29 levelét, ezek egy részét már korábban sikerült megfejteni. A francia rendőrség szakemberei a kilencvenes években azonban sikertelenül próbálkoztak a festék alá rejtett szavak feltárásával, az akkori legjobb technológia alkalmatlan volt erre a feladatra. – A legmodernebb szkennelési eljárás segítségével mi meg tudtuk mutatni a szerencsétlen sorsú francia királynő eddig elrejtett írását – állítja Anne Michelin, a párizsi Sorbonne Egyetem munkatársa.
A levéltár felkérésére a kutató és kollégái megvizsgáltak 15 levelet, amelyeket Marie Antoinette – a magyar királyi koronát is viselő Mária Terézia tizenötödik gyermeke – és Axel von Fersen váltott 1791 és 1792 között. Michelin és csapata röntgen fluoreszcens szkenneléssel elemezte az írásokat, illetve az azok elfedésére használt tinta összetételét, meghatározva a réz, a vas és a cink arányát. Mivel a két levélíró által használt tinta eltérő mértékben tartalmazta ezeket a fémeket, a kutatók megfejthették az eltüntetni kívánt szavakat. Egy-egy cenzúrázott szó esetében időnként módosítottak a módszeren, emiatt a szkennelés olykor több órát vett igénybe, de sikerült előhívni a titkolt kifejezéseket, értelmet adva a mondatoknak. Elemzéseik azt a rejtélyt is megoldották, hogy ki cenzúrázta a leveleket. A szavak elrejtésére használt tinta és a Von Fersen saját írásaihoz használt tinta összetételének összehasonlításával a kutatók megerősítették, hogy svéd gróf maga végezte a titkosítást. Michelin szerint a levelek megtartásának, illetve cenzúrázásának az lehetett a célja, hogy kedvezőbb képet mutassanak be az 1793-ban lefejezett királynőről. (Az osztrák születésű királynét árulással vádolták, és szemére vetették kicsapongó életmódját is.)
Marie Antoinette leveleiben nem csak arról írt hosszasan Von Fersennek, hogy a királyi családnak mi volt a véleménye a forradalomról. A cenzúrázott írások romantikus szavakat is tartalmaztak – olyan kifejezéseket, mint a „szeretem” és „imádom”, és olyan intim kifejezéseket, mint a „nem, nem nélküled” és „te, akit szeretek és szeretni fogok”. A házasságon kívüli kapcsolatok mindennaposak voltak a francia történelemben, így a Marie Antoinette és Von Fersen közötti romantika sem lenne meglepő. Ennek ellenére az újonnan felfedezett szavak nem erősítik meg egyértelműen, hogy a levelezők szerelmesek voltak egymásba. – A levelezés mindig csak egy része az egész történetnek – idézte Anne Michelin szavait a Newscientist.com tudományos portál. Amikor levelet írunk, nem feltétlenül azt vetjük papírra, amit valóban gondolunk. A királynő nem mozoghatott szabadon, ami fokozta érzelmeit. Ezt egyértelműen érezni az írásában.
Sajnos a szkennelési technikák még mindig nem elég fejlettek ahhoz, hogy minden titokra fény derüljön. Nyolc levél tartalmát sikeresen megfejtették, de a hét másik levélben bizonyos szavak továbbra is rejtve maradtak.
