Az evolúcióelmélet atyja, Charles Darwin másfél évszázaddal ezelőtt felfedezte, hogy a nemek közötti, illetve a nemeken belüli versengés a természetes szelekció egyik fontos formája. E szexuális szelekciónak nevezett folyamatban az azonos nemű állatok azért versengenek egymással, hogy a legjobb vagy a legtöbb párhoz jussanak a másik nemből. A különnemű párok közötti versengés pedig leginkább arról szól, hogy melyik fél mennyi energiát fektessen az utódok felnevelésébe. A nemen belüli szexuális szelekció kiváló példája a túzokkakasok látványos tavaszi dürgése vagy a mostanság zajló szarvasbőgés, amikor a szarvasbikák elszánt párbajokat vívnak annak eldöntésére, hogy a következő nemzedék melyik bika génjeit hordozza.
Charles Darwin evolúciós elmélete és a valóság
A hímek és a nőstények ivarsejtjeinek méretbeli különbsége döntően meghatározza a nemi szerepeket – ezt az elméletet az evolúcióbiológiában Charles Darwin és Angus Bateman nevéhez kötik. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Debreceni Egyetem (DE) munkatársai a Scientific Reportsban arról írtak, hogy ez az elmélet csak részben támasztható alá.

A hím pávák tánca hasonló célt szolgál, de ebben az esetben nem az agresszívebb példány lesz a győztes, hanem az, amelyiknek díszesebb a tollazata, mivel a nőstények a díszesebb hímet választják. A szexuális szelekció célja mindig a legjobb minőségű és legtöbb utód létrehozása – a lehető legkisebb energiabefektetéssel. A szülők igyekeznek megúszni utódaik gondozását, ami sokszor ahhoz vezet, hogy jellemzően a hím (de egyes fajokban a nőstény) egyáltalán nem gondozza az utódokat.
Angus Bateman angol genetikus Darwin elméletére támaszkodva a múlt század közepén alkotta meg a később kettejükről elnevezett elvet.
Eszerint az ivarsejtek méretkülönbsége – a hímivarsejtek sokkal kisebbek, mint a petesejt – alapvetően meghatározza a hímekre és a nőstényekre ható szexuális szelekciót.
Mivel a nőstények sok energiát fektetnek a nagy petesejtek létrehozásába, sokkal fontosabb számukra, hogy az utód sikeres legyen, míg a hímek inkább a jobb nőstényekért küzdenek, de az utód gondozásába kevés energiát fektetnek. Ha az elmélet igaz, abból az következik, hogy minél jobban különböznek egymástól méretben a hím- és a női ivarsejtek, annál nagyobb lesz a különbség a nemek között. A magyar kutatók arra kerestek választ, hogy ez a rendkívül elegáns és logikus elmélet, amely egyetlen evolúcióbiológiai tankönyvből sem hiányozhat már évtizedek óta, vajon alátámasztható-e az állatfajokkal kapcsolatos valós adatokkal. – A legkülönfélébb rendszertani csoportokba tartozó 64 állatfajtól – rovarok, halak, madarak, emlősök – származó adatokat elemeztünk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az elmélet a valós adatokkal csak részben támasztható alá – tájékoztatott Székely Tamás, a brit Bath Egyetem professzora, aki a kutatást irányította.
Egyedül a szülői gondoskodás mértéke és a szexuális szelekció erőssége között találtunk kapcsolatot, tehát minél inkább jellemző egy fajra, hogy a nőstények gondozzák az utódokat, annál erősebb a hímek között a versengés a nőstényekért és fordítva
– olvasható az ELKH közleményében Mokos Judit doktorandusz gondolata. A hazai szakemberek nem találtak összefüggést a szexuális szelekció erőssége és a nemek testi különbözősége, vagyis a szexuális dimorfizmus között sem. Pedig a biológusok jelentős része azt is tényként kezeli, hogy minél jobban különbözik egymástól egy faj hímje és nősténye, annál erősebben versengenek a hímek egymással.
A következő lépésben a kutatók megpróbálják a Darwin–Bateman-elméletet emberi társadalmakban tesztelni és felderíteni, hogy a modern családokban a férfiak és a nők szerepét befolyásolják-e az evolúciós folyamatok, vagy pedig kulturálisan szabályozott jelenségről van-e szó.
– Alapvetően az érdekel bennünket, hogy változott-e a férfiaknak és a nőknek a családon belül betöltött szerepe. Úgy tűnik, hogy a modern társadalmakban a feladatok kiegyenlítődnek, hiszen mindkét fél dolgozik, együtt nevelik a gyerekeket. A korábbi nemi egyenlőtlenség eltűnőben van
– mondta el Székely Tamás, aki a Debreceni Egyetemen irányít egy Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Élvonal programja által támogatott kutatócsoportot a nemi szerepek felderítésére.
Borítókép: Getty Images
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Kiderült, mi állhat a gyermekkori daganatok hátterében
A tumoros betegségekről gyakran úgy gondolkodunk, mint a felnőttek, az idősebb korosztály problémájáról, pedig a gyermekkori daganatok valós, súlyos, bár ritkább veszélyt jelentenek.

Elképesztő, így néz ki a dubaji virsli, mutatjuk!
A dubaji virslit különlegessége, hogy pisztáciát és kadajif tésztát (az arab konyha egyik kedvelt, cérnametélthez hasonló sült tésztája) is tartalmaz.

Lehullt a lepel, ő főz majd Jennifer Lopeznek Budapesten
A 42 Restaurant séfje, Koppány Levente gondoskodik majd Jennifer Lopez és csapatának étkezéséről budapesti tartózkodása alatt.

Hatalmas titok derült ki a bodzáról, ezt biztos nem tudta róla
A bodza sokak kedvenc szörpféléje, de méz, zselé, lekvár, sőt pálinka is készíthető belőle.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség

Most kiderül, Zelenszkijnek a fotel vagy a tűzszünet a fontosabb

Kiadták a figyelmeztetést: ne küldj több SMS-t, különben...

Végre Trump is megszólalt az orosz bombázók ukrán megsemmisítéséről

Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!

Egy vérfürdő után benyújtotta lemondását az ukrán szárazföldi erők parancsnoka

Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára

Ezek az ételek jobban károsíthatják a májadat, mint az alkohol

Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó

A Fradi megkezdte a bevásárlást a magyar játékosokból – Lisztes Krisztián is hazatérhet

Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt

Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Kiderült, mi állhat a gyermekkori daganatok hátterében
A tumoros betegségekről gyakran úgy gondolkodunk, mint a felnőttek, az idősebb korosztály problémájáról, pedig a gyermekkori daganatok valós, súlyos, bár ritkább veszélyt jelentenek.

Elképesztő, így néz ki a dubaji virsli, mutatjuk!
A dubaji virslit különlegessége, hogy pisztáciát és kadajif tésztát (az arab konyha egyik kedvelt, cérnametélthez hasonló sült tésztája) is tartalmaz.

Lehullt a lepel, ő főz majd Jennifer Lopeznek Budapesten
A 42 Restaurant séfje, Koppány Levente gondoskodik majd Jennifer Lopez és csapatának étkezéséről budapesti tartózkodása alatt.

Hatalmas titok derült ki a bodzáról, ezt biztos nem tudta róla
A bodza sokak kedvenc szörpféléje, de méz, zselé, lekvár, sőt pálinka is készíthető belőle.