Lucy égi fosszíliákat keres

A Naprendszer megismerésének történetében fontos mérföldkő lehet a múlt szombaton útnak indított Lucy űrszonda. Az eszköz a Jupiter környezetében egymás után több aszteroidát látogat meg és tanulmányoz közelről. A 981 millió dolláros összköltségű program 2033-ig tart.

A szakemberek szerint az ősi üstökösök és kisbolygók szinte érintetlenül megőrizték a korai Naprendszerben egykoron végbement folyamatokat. Az égi fosszíliák két különleges csoportja a Jupiter pályáján kering – az egyik halmaz a Jupiter előtt, a másik a gázóriás mögött halad a Nap körül. Az amerikai űrügynökség (NASA) első ősanyag-felderítő expedícióját éppen a Jupiter pályáján csoportosan keringő aszteroidákhoz indította el, amelyek a tudósok szerint a Naprendszer külső bolygóit alkotó ősanyag maradványai.

Az egyik csoport tagjai Homérosz Iliász hőskölteményének görög hősei­ről kapták a nevüket, a másik a trójai hősök neveit örökíti meg. A Csillagászat.hu arról írt, hogy szeptember végéig az egyik halmazban 6506 kisbolygót ismerünk (görög csapat), a másikban 4006 aszteroidát fedeztek fel (trójai csapat), azaz jelenleg már több mint tízezer kisbolygó ismert a Jupiterrel együtt keringő felhőkben. A legnagyobbak akár 225 kilométer átmérőjűek lehetnek.

A múlt szombaton útnak indított felderítő eszköz össztömege mintegy 1500 kilogramm.

A két, egyenként hat méter átmérőjű, kör alakú, kinyitható napelemével együtt a hossza összesen 13 méter. A szonda nem egyenesen halad célja felé, meglehetősen kacifántos útvonalon jut el a Jupiterhez. Útja során kétszer is elrobog a Föld mellett: 2022. októberben, majd 2024. decemberben, és ezeknek a manővereknek az eredményeként 2025 áprilisában kilencszáz kilométerre megközelíti a Donaldjohanson kisbolygót. A Mars és a Jupiter közötti térben keringő aszteroidát az amerikai paleontológusról, Donald Johansonról nevezték el. Johanson az etiópiai Hadarban 1974 novemberének végén bukkant a 3,2 millió éves Australopithecus afarensis leletre, amelyet egy Beatles-sláger után Lucy névre kereszteltek. (Lucy az emberré válás folyamatának egyik legismertebb lelete.)

Az űrszonda 2027-ben éri el a Jupiter pályáján keringő egyik aszteroida­csoportot.

Abban az évben egymás után négy kisbolygót is megközelít, de egyik körül sem áll pályára. A kisbolygó-közelítések egészen 2028. novemberig tartanak. Ezt követi az eddigieknél is bonyolultabb szakasz: a szonda különleges pályamanőverek révén átmegy a Jupiter másik felhőjébe. Valóban különleges utazásról lesz szó, hiszen 2030 decemberében előbb elrepül a Föld mellett és ennek a hintamanővernek a segítségével kerül át a másik csoporthoz, ahol két újabb kisbolygót vizsgál majd 2033 márciusától.

A tudósok azt remélik, hogy Lucy repülése új információkkal szolgál arról, hogyan keletkeztek a Naprendszer bolygói mintegy négy és fél milliárd évvel ezelőtt.

A NASA szerint a szénvegyületekben gazdag aszteroidák betekintést nyújthatnak a szerves anyagok eredetébe és új adatokkal szolgálhatnak a földi élet keletkezéséről. – A trójai aszteroidák a Naprendszerünk kezdetének maradványai, gyakorlatilag a bolygók kialakulásának kövületei – idézte a Reuters.com Harold Levisont, a Southwest Research ­Institute szakemberét.

A NASA szerint egyetlen más tudományos küldetést sem terveztek ennyi különböző objektum meglátogatására, amelyek egymástól függetlenül keringenek a Nap körül. A szonda magával visz egy aranyból készült táblát, amelyen az indítás dátuma, az indításkor a nagybolygók helyzete, valamint a Föld és kontinensei is be vannak jelölve. Továbbá húsz beszédet, verset, dalt, zenét is visz, közöttük például a világhírű csillagász, Carl Sagan és a Beatles hangjaival.

Borítókép: NASA