Október 4-én az orvosi, másnap a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díjas nevét ismertetik. Csütörtökön jelentik be az irodalmi kategória nyertesét, pénteken a Nobel-békedíjas személy vagy szervezet nevét teszik közzé, míg október 11-én a közgazdasági kategória kitüntetett személye derül ki.
Magyarok, illetve magyar származásúak közül először Lénárd Fülöp (1905, fizikai) vehette át az elismerést, akit Bárány Róbert (1915, orvosi), Zsigmondy Richárd (1925, kémiai), Szent-Györgyi Albert (1937, orvosi), Hevesy György (1943, kémiai), Békésy György (1961, orvosi), Wigner Jenő (1963, fizikai), Gábor Dénes (1971, fizikai), Oláh György (1994, kémiai), Harsányi János (1994, közgazdasági) és Kertész Imre (2002, irodalmi) követett. A legutolsó magyar vonatkozású díjazott az 1937-ben Karcagon született, majd 1950-ben a szüleivel Izraelbe kivándorló Herskó Ferenc (Avram Hersko), aki 2004-ben kémiai Nobel-díjat vehetett át. Évről évre megy a találgatás, hogy abban az évben kinek van a legnagyobb esélye a Nobel-díj elnyerésére. Van, amikor egyértelmű, van, amikor évtizedeket kell várni. Peter Higgs, az Edinburgh-ban élő 92 éves fizikus 1964-ben publikálta híres cikkét a spontán szimmetriasértésről és a Higgs-bozon létezéséről. A részecske létezését szűk fél évszázaddal később, 2012-ben igazolták a genfi nagy hadronütköztető kísérleteivel. Peter Higgs és a belga Francois Englert 2013-ban kapott fizikai Nobel-díjat a Higgs-bozon létének megjóslásáért. Van, amikor azonnal díjazni kell egy átütő eredményt.
„Adjanak Nobel-díjat ennek a nőnek!” – írta a Twitteren tavaly decemberben Richard Dawkins világhírű evolúcióbiológus Karikó Katalin munkásságát méltatva. Azt nem tudni, hogy a díjat odaítélők hallgatnak-e Dawkinsra, de az biztos, hogy a Szegeden biológusdiplomát szerző, majd a Szegedi Biológiai Központban elhelyezkedő kutatónőt az elmúlt hónapokban legalább félszáz díjjal tüntették ki az mRNS-technológia kifejlesztésében játszott szerepéért.
Az első bizonyított koronavírusos esetet 2019 novemberében jegyezték fel, azóta 232 millió ember fertőződött meg és 4,75 millió hunyt el. A világ számos pontján kezdődött el a vírus elleni hatékony vakcina kifejlesztése. Karikó Katalin és Drew Weissman 2005-ös tanulmányukban arról írtak, hogy az mRNS megváltoztatható, majd hatékonyan bejuttatható a szervezetbe, ott immunválaszt indít el. A Karikó–Weissman-féle mRNS-alapú terápiás módszer – olvasható a Szegedi Tudományegyetem közleményében – olyan „gyárakká” változtatja a sejteket, amelyek ideiglenesen képesek fehérjéket „termelni”. Ezek a fehérjék a szervezet immunrendszerét a kórokozó megtámadására ösztökélik, miközben a káros gyulladásos választ minimalizálják. Többéves kutatómunkájuknak köszönhetően az új típusú koronavírus okozta betegség megjelenését követően néhány hónapon belül kifejlesztették és bevezették a Covid–19 elleni mRNS-vakcinákat. A Pfizer–BioNTech oltóanyagát – ennek a cégnek alelnöke Karikó Katalin – 126, a hasonló elven működő Moderna-vakcinát 71 országban alkalmazzák.
