Nyerhet-e idén Karikó Katalin?

Október 4. és 11. között teszik közzé, hogy kik nyertek idén Nobel-díjat a különböző kategóriákban. A szakma és a közvélemény idén egy dologban egyetért: az mRNS-vakcinát kifejlesztő Karikó Katalin és Drew Weissman az orvosi Nobel-díj favoritja. Jövő hétfőn kiderül, hogy a kutatópárost már idén elismerik-e.

Budapest, 2021. május 28. A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Budapesten 2021. május 27-én. MTI/Cseke Csilla Fotó: Cseke Csilla

Azt senki sem tudja, hány ember életét mentették meg az mRNS-vakcinák, de az egyértelmű, hogy a különböző országok, tudományos közösségek díjak sorával ismerték el a technológiát kidolgozó kutatók munkásságát. Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett kutató ezen a nyáron a tudomány és technológia kategóriában megkapta az Asztúria hercegnője kitüntetést. Ez „a spanyol Nobel-díj”. Augusztusi hír, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman nyerte el a Columbia Egyetem rangos kitüntetését, a 2021. évi Horwitz-díjat. Szeptember kilencedikén jött a hír, hogy a hárommillió dollárral járó egyik Breakthrough-díj kettőjüké lett. Az mRNS-vakcina kifejlesztéséhez vezető specifikus RNS-módosítás felfedezéséért ítélték oda a Keio Orvosi Díjat Karikó Katalinnak – jelentették be szeptember 15-én. Hat nappal később Németország legrangosabb orvostudományi kitüntetését, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedler-díjat közösen nyerte el a BioNTech három irányítója – Karikó Katalin, Özlem Türeci és Uğur Şahin. Szeptember 24-én pedig arról jött a hír, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman kapja a ­2021-es Lasker-díjat, az amerikai Nobel-díjnak is nevezett kitüntetést. A díj alapítása óta 95 Lasker-díjas kapta meg a Nobel-díjat is.

Az óvatos elemzők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy nagyon ritkán fordult elő, hogy egy átütő tudományos sikert azonnal a legrangosabb tudományos elismeréssel ismerték el. Azért volt erre is példa. 

Aranyérem és pénz 

1901 és 2018 között összesen 603 díjat osztottak ki. Mivel adott évben egy kategóriában akár három embert is díjazhatnak, ezért a kitüntetettek száma ennél nagyobb: 934 személy és 28 szervezet vehette át az elismerést. A férfiak jelentős túlsúlyát jelzi, hogy mindössze 57 nőt ismertek el. 1980-ig a mintegy 200 grammos, 66 milliméter átmérőjű érmék 23 karátos aranyból készültek. Azóta 18 karátos újrahasznosított aranyból öntik, a tömegük 175 gramm, kivéve a közgazdasági díjat, amely 185 grammos. A pénzjutalom összege az idők során változott: 150 ezer koronával indult, és 1981-ben emelkedett egymillió koronára. Az összeg ugrásszerűen nőtt, 2000-ben kilenc-, egy évvel később tízmillió korona lett. A 2008/09-es pénzügyi válság nyomán a Nobel-díj összegét 2011-ben csökkentették tízről nyolcmillió koronára, hogy megerősítsék pénzügyileg az alapítványt. Bár a szervezet pénzügyi helyzetének hosszú távú megszilárdítása további intézkedéseket igényel, pénzügyei stabilizálódtak. Ennek köszönhetően hat év után, 2017-ben kategóriánként egymillió svéd koronával emelte a Nobel-díjjal járó pénzjutalom összegét a svéd Nobel Alapítvány, azaz 2017-ben kilencmillió korona volt, majd 2020-ban érte el újra a tízmillió koronát. 2021-ben is ennyit adnak kategóriánként. 

Borítókép: A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense. Fotó: MTI/Cseke Csilla