Soha nem volt ennyire hatékony az invazív fajok elleni fellépés

Új módszerekkel kezdte meg az inváziós fajok elleni fellépést a Duna–Dráva Nemzeti Park. Ennek érdekében hoz létre egy invazív fajokra vonatkozó országos adatbázist, amely a természetvédelmi hatóságoknak nyújt támpontot az egyes fajok jelenlegi előfordulásáról, elterjedési területéről és a lehetséges kezelési módszerekről – olvasható az Origó cikkében.

A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi szempontból egyik legértékesebb gyepterületén, a közösségi jelentőségű és fokozottan védett Szársomlyó-hegy déli lankáin tervez beavatkozásokat az inváziós fajok ellen.

Az itt található sziklagyepek és lejtősztyepp rétek hazánkban egyedülálló természeti értékeit veszélyeztető, a területen sajnálatos módon egyre intenzívebben terjedő özönnövény, a bálványfa állományának visszaszorítására kerül sor

– tájékoztatta az Origó szerkesztőségét közleményben a Duna–Dráva Nemzeti Park, amely adatbázis létrehozására törekszik a Life IP Grassland-Hu projekt célkitűzéseviel összhangban, aminek célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése.

A szervezet által kialakított, invazív fajokat összefoglaló, országos adatbázis a természetvédelmi hatóságok számára nyújt támpontot az egyes fajok jelenlegi előfordulásáról, elterjedési területéről és a lehetséges kezelési módszerekről.

Ahogy arra felhívták a figyelmet, a legagresszívabban terjedő, és így a legtöbb problémát okozó özönfajaink egyike a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima).

A köznyelvben – tévesen – ecetfaként is emlegetett faj Kínában őshonos, Európában díszfaként kezdték ültetni a XVIII. században.

Egyenes, szürke törzséről, nagy méretű, szárnyasan összetett leveleiről és jellegzetes, kellemetlen szagáról könnyen felismerhető.

A bálványfa elleni védekezés csak úgy lehet hatékony, ha megelőzzük tömeges megjelenését

– emelték ki a szakemberek. 

Mivel általában zavart területeken jelenik meg, és onnan terjed a messze repülő magok, vagy a rendkívül intenzíven növekedő gyökérsarjak segítségével, sokszor a településekről, építkezések környezetéből, kiskertekből kerül a természetes élőhelyekre.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Pexels