A fák hűsítő hatása csökkenti az európai városok felszíni hőmérsékletét, nyáron akár 12 Celsius-fokkal is, bizonyos régiókban. Ezzel szemben a zöld tereknek fák nélkül jelentéktelen a hűtő hatásuk egy nemrég publikált tanulmány szerint, ami azt erősíti, hogy a faültetés segíti a városok adaptálódását a globális felmelegedéshez.
A fák jelentenék a megoldást az extrém városi hőségre?
293 európai ország műhold-adatainak analízise azt találta, hogy a fáknak jelentős a hűsítő hatása, míg más zöld területeknek nem – olvasható az Origó cikkében.
Jonas Schwaab, a zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Intézet kutatója és kollégái a műholdak által gyűjtött talajfelszíni hőmérsékleti adatokat alkalmazva összehasonlították a fákkal borított területek és a fák nélküli városi zöld területek, mint például a parkok, utak és épületek közti hőmérséklet-különbségeket – írja az Origó.
293 európai helyszínt elemeztek ezzel a módszerrel. A műholdak által mért talajfelszíni hőmérséklet nem ugyanaz, mint a levegő hőmérséklete, amely közelebb van ahhoz, amit az emberek éreznek. Általában a fával fedett területek és az épített területek közti léghőmérséklet-különbség sokkal kisebb lenne, mint a talajfelszíni hőmérséklet-különbségek – mondja Schwaab.
A kutatócsoport megállapította, hogy a városok fával fedett területeinek sokkal alacsonyabb a felszíni hőmérséklete a környező, fa nélküli területekhez képest. Közép-Európában 8–12 Celsius-fok volt ez a különbség, míg a forróbb Dél-Európában 4 Celsius-fok.
A fák hűsítő hatása főleg az árnyékolásból és a kipárolgásból származik, amikor a fában lévő víz felszabadul, ahogy a víz a leveleiken át elpárolog. Ez a folyamat hőenergiát von el a környezettől az evaporációhoz, csökkentve a környezet hőmérsékletét. Dél-Európa melegedő klímájában a termőtalaj és a vegetáció általában szárazabb, tehát a párolgás hűsítő hatása is kisebb, mint az északi régiókban.
A csapat azt is megállapította, hogy a fa nélküli zöld területek nyújtotta hűsítés jelentéktelen, és bizonyos esetekben a fa nélküli zöld területek még melegebbé is válhatnak a környező városi területeknél.
Az extrém hőség növekvő probléma az európai városok számára és másutt is. A vizsgálati eredmények megmutatják a fák nagy jelentőségét az európai városok számára, de mivel hatásuk nagysága változó, a hőcsökkentési stratégiákat is régiónként kellene meghatározni – mondja Schwaab.
A teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: Pexels
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezSör mint titkos szupererő? Íme a komló eddig titokban tartott egészségügyi előnyei
Ha azt hitte, csak a hasa nő a sörivástól, rosszul gondolta.
Szikla? Hajóroncs? A kutatókat is meglepte, amit a víz alatt találtak
Az űrből is látszik a világ legnagyobb korallja.
Kutatók kiderítették: a Nap viszonylag gyorsan, 10-20 millió év alatt alakult csillaggá
Magyar kutatók is részt vettek a Nap születésének időskálájának megmérésében.
Erre a KRESZ-kérdésre mindenkinek tudnia kellene a választ, még akkor is, ha egy kicsit csalfa
Vigyázzon!
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Mutatjuk hol nem járnak a vonatok a havazás miatt
Háborúra készülnek Németországban?
Sikított a fájdalomtól: borzalmas, amin keresztül ment Harry herceg
Beszakadt a forint, ez állhat a szabadesés hátterében
Körözi a rendőrség a Házasság első látásra sztárját: kiderült, mit tett
Zaluzsnij bejelentette: elkezdődött a harmadik világháború
Megérkezett a hó, káosz az utakon + videó
Elismerte az UEFA, nagyot hibázott a videóbíró
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Gonosz volt a főispán?
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezSör mint titkos szupererő? Íme a komló eddig titokban tartott egészségügyi előnyei
Ha azt hitte, csak a hasa nő a sörivástól, rosszul gondolta.
Szikla? Hajóroncs? A kutatókat is meglepte, amit a víz alatt találtak
Az űrből is látszik a világ legnagyobb korallja.
Kutatók kiderítették: a Nap viszonylag gyorsan, 10-20 millió év alatt alakult csillaggá
Magyar kutatók is részt vettek a Nap születésének időskálájának megmérésében.
Erre a KRESZ-kérdésre mindenkinek tudnia kellene a választ, még akkor is, ha egy kicsit csalfa
Vigyázzon!