2017 szeptemberében a csapat a barlang mélyebb, a Dinaledi- és Lesedi-kamrán túli részeit kutatta. Marina Elliott, a kanadai Simon Fraser Egyetem munkatársa volt az egyik kutató, aki bekúszott az egyik különösen vékony résbe. A távolság nem nagy, körülbelül 12 métert kellett megtenni a 2013–2014-ben feltárt Dinaledi-kamrától, de óriási kihívást jelentett. Az egyik, körülbelül húsz centiméter átmérőjű és nyolcvan centiméter hosszú járatkában Elliott kis párkányt talált, rajta 28 koponyatöredékkel és hat foggal. A maradványok felszínre hozása után derült ki, hogy a csontok valószínűleg egyetlen személyhez tartoznak. Ő volt Leti, akiről a múlt héten adott hírt a média. (A felfedezésről a PaleoAnthropology című tudományos lapban számoltak be.) Leti más csontját nem találták meg, a részleges koponya az első, amely Homo naledi gyermektől származik.
A hihetetlen nehézségek árán megközelíthető helyre egykoron sem volt könnyű a bejutás. Emiatt érvel azzal a csapat, hogy a koponyát szándékosan helyezhették oda, egyfajta temetési szertartásként. Ha igaz, ez azt bizonyítja, hogy a hominidák több százezer éve tudatosan temetkeztek. – Nincs rá másik logikus magyarázat, hogy ennek a kisgyermeknek a koponyáját mi egyéb okból tették volna ilyen rendkívül nehezen megközelíthető helyre – idézte Lee Bergert a Newscientist.com portál.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!