Negyedmillió éve temették el Letit

A negyedmillió éve élt Leti koponyáját keskeny, nehezen hozzáférhető hasadékban találták meg. A nagyjából hatéves korában meghalt Homo naledi részleges koponyája és több foga a dél-afrikai Rising Star néven ismert barlangrendszerből került elő.

Lee Berger, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem munkatársa és kollégái több éve kutatják a dél-afrikai helyszínt. Azóta több mint ezer csontot találtak a barlang Dinaledi-kamrának nevezett részén, a földön szétszórva. Az ott előkerült leletek alapján 2015-ben írták le a Homo naledit, az új hominidát. Két évvel később egy feltű­nően teljes csontvázra bukkantak a barlang másik részé­ben, a Lesedi-kamraként ismert helyen. Neónak nevezték el az egyént. A maradványok körülbelül 250 ezer évesek, ami azt jelenti, hogy a Homo naledi a mi fajunkkal és más nagy koponyájú hominidákkal, például a Neander-völgyiekkel egy időben létezett. A Homo naledi  335–236 ezer évvel ezelőtt élt.

2017 szeptemberében a csapat a barlang mélyebb, a Dinaledi- és Lesedi-kamrán túli részeit kutatta. Marina Elliott, a kanadai Simon Fraser Egyetem munkatársa volt az egyik kutató, aki bekúszott az egyik különösen vékony résbe. A távolság nem nagy, körülbelül 12 métert kellett megtenni a 2013–2014-ben feltárt Dinaledi-kamrától, de óriási kihívást jelentett. Az egyik, körülbelül húsz centiméter átmérőjű és nyolcvan centiméter hosszú járatkában Elliott kis párkányt talált, rajta 28 koponyatöredékkel és hat foggal. A maradványok felszínre hozása után derült ki, hogy a csontok valószínűleg egyetlen személyhez tartoznak. Ő volt Leti, akiről a múlt héten adott hírt a média. (A felfedezésről a PaleoAnthropology című tudományos lapban számoltak be.) Leti más csontját nem találták meg, a részleges koponya az első, amely Homo naledi gyermektől származik.

A hihetetlen nehézségek árán megközelíthető helyre egykoron sem volt könnyű a bejutás. Emiatt érvel azzal a csapat, hogy a koponyát szándékosan helyezhették oda, egyfajta temetési szertartásként. Ha igaz, ez azt bizonyítja, hogy a hominidák több százezer éve tudatosan temetkeztek. – Nincs rá másik logikus magyarázat, hogy ennek a kisgyermeknek a koponyáját mi egyéb okból tették volna ilyen rendkívül nehezen megközelíthető helyre – idézte Lee Bergert a Newscientist.com portál.

A Homo naledi bizonyos vonásai a modern emberre emlékeztetnek, de az agya különösen kicsi volt. A primitív faj egy olyan időszakban élt, amelyről korábban úgy vélték, hogy az a modern ember kora volt Afrikában. A felismerés, hogy a Homo naledi ekkor létezett, újraírta a korai történelmünkről alkotott képet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)