Az alábbi felvételen Joó Sándor tiszteletes, a Pasaréti Református Gyülekezet lelkipásztora hirdet igét 1966. december 25-én. Joó Sándor 1940-ben vette át a magyar református templomok között egyedülálló, Bauhaus stílusú épületben (e templomon kívül csak a Pozsonyi úti templom visel ilyen stílusjegyeket a magyar református templomok között).
A kommunista diktatúra keresztényellenessége, a hitoktatást tudatosan visszaszorító és a templomba járókat besúgókkal megfigyeltető módszerei ellenére Joó Sándor prédikációin mindig tele volt a templom. Az esperest egyszer meg is rótták ezért, hiszen a Kádár-rezsimben az üresen kongó templom volt a rendszer célkitűzése. Pasarétre még a későbbi évtizedekben, a 2017-ben a Károli Gáspár Református Egyetem tiszteletbeli doktora címmel kitüntetett Cseri Kálmán tiszteletes időszakában is özönlöttek a hívek a főváros legtávolabbi pontjairól.
A felvételen hallható istentisztelet feszesen a téma köré zárkózik, kevesebb az Írás idézése és a mai gyakorlattal ellentétben kevéssé foglalkozik a napi problémákkal. A tiszteletes különlegesen artikulált, magas röptű, tiszta beszéde választ ad arra, mi vonzotta a híveket egy tanulatlan, bikkfanyelven hebegő pártkáderek által meghatározott korszakban, hogy Joó Sándor szépen megformált és kifogástalanul megfogalmazott prédikációit hallgassák. A kommunista diktatúra idején rögzített felvételen nem éneklik el a Himnuszt; napjainkban többnyire ez a fohász zárja a református istentiszteletet – olvasható a Híradó.hu cikkében.
Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.
Borítókép: Joó Sándor beiktatása (Fotó: Refpasaret.hu)
