Az éghajlatváltozás hatására az Északi-sarkvidék kétszer-négyszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része. A melegedéssel párhuzamosan egyre nagyobb, korábban állandóan fagyott, azaz permafrosztnak nevezett területek olvadnak meg. A háromszázezer lakosú oroszországi Jakutszk a világ legnagyobb örök fagyra épült és egyben annak olvadása miatt a legveszélyeztetettebb városa. Néhány épületet már le kellett bontani Jakutszkban. Arrafelé ugyanis az átlaghőmérséklet a legutóbbi évszázadhoz képest mintegy 2,5 Celsius-fokkal emelkedett, amire nem készültek fel a szovjet érában. Az akkor épült lakóházakat betonelemekből rakták össze, amelyek oszlopokon állnak. A fokozódó nyári meleg azonban mind jobban felolvasztja a felső rétegeket, az elfolyósodott talaj miatt épületek, utak és csővezetékek mennek tönkre. A probléma messze túl mutat Jakutszkon. Kanada területének fele, Alaszka területének nyolcvan százaléka permafroszt.
A melegedéssel összefüggő olvadás gyakran előre nem látható hatásokkal jár, beleértve a víznyelők kialakulását, a talajcsúszásokat és az áradásokat. Aki korábban a permafroszton építkezett, azt hihette, hogy az folyamatosan fagyott állapotban marad.
Ebben a hitben alapozták a házakat, telepítették a csatorna- és vízrendszereket. Mindez alapjaiban változik. Oroszországban az épületek akár nyolcvan százaléka megsérülhet az érintett városokban. Az előrejelzések szerint a bolygó felmelegedése az elkövetkező években felgyorsul, ami tovább veszélyezteti az infrastruktúrát és a közösségeket. A Nature Reviews Earth & Environment című folyóiratban megjelent tanulmány szerint legalább 120 ezer épület, negyvenezer kilométer út és 9500 kilométer csővezeték, valamint több leszállópálya található az északi félteke – már korántsem – örökfagyos területein. Az Északi-sarkvidéket tanulmányozó tudósok szerint 2050-re az infrastruktúra harminc–hetven százaléka nagy valószínűséggel károsodhat, a helyreállítás költsége több tíz milliárd dollár lehet.
– Ha az Északi-sarkvidékre gondol, az egész táj stabilitása a nulla Celsius-fokos küszöbön múlik. Ahogy a talajhőmérséklet e fölé emelkedik, hatalmas problémákkal kell szembenézni – mondta a BBC Newsnak Louise Farquharson sarkvidéki geológus, az alaszkai Fairbanks Egyetem munkatársa.
2020-ban egyértelműen a permafroszt megolvadásával magyaráztak egy olajszennyezést, ami Oroszország egyik legnagyobb környezeti katasztrófájaként tartanak számon.
Körülbelül 21 ezer tonna gázolaj ömlött a Norilszk város melletti egyik gyár tárolótartályaiból folyókba és tavakba Oroszország északi sarkvidékén. A nyomozók úgy vélik, hogy a tartályok a földbe süllyedtek, miután az az örök fagy felolvadásával instabillá vált. (Az állandóan fagyott talaj gyors olvadása jégbe fagyott vírusok és baktériumok felszabadulásával is fenyeget. 2016-ban Észak-Szibériában egy gyerek lépfenében vesztette életét. Hetven évvel korábban eltemetett, ám a permafroszt olvadása nyomán előkerült rénszarvastetemek hordozhatták a baktériumot.) – Mindig is nehéz volt az Északi-sarkvidéken élni, ám mindig megtaláltuk a módját a boldogulásnak, de ez egyre nehezebb lesz a hagyományos, fagyott viszonyokhoz szokott embereknek – nyilatkozta a témát feldolgozó BBC Newsnak az Alaszkában elő Kaare Sikuaq Erickson.
A tudósok annak is alaposan utánanéznek, hogy a melegedéssel mennyi szén-dioxid szabadul fel a fagyott földből. 2020-ban a Nature Geoscience tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint
a következő nyolc évtizedben mintegy negyvenmilliárd tonna szén-dioxid kerülhet a légkörbe, ha a hőmérséklet-emelkedés miatt tartósan megolvad a permafroszt.
Ha a felmelegedés mértéke a párizsi klímamegállapodásban foglaltak szerint stabilizálódna is 1,5 Celsius-fok körül, a permafroszt harminc százaléka 2100-ig mindenképpen eltűnne.
