Képalkotásra használják a kozmikus részecskéket

A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program során – írja az Origo.hu.

Forrás: Origo.hu2022. 02. 21. 12:47
Forrás: Pixabay
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A müográfia módszereivel hatékonyabban lehet reagálni olyan katasztrófahelyzetekre, mint például egy szökőár vagy egy vulkánkitörés, feltárhatók az elöregedett mérnöki és bányászati infrastruktúrák veszélyforrásai, és versenyképesebbé válnak a bányászati beruházások – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében a cikk szerint.

A kutatási program január elsején indult a Wigner FK Innovatív Detektorfejlesztő „Lendület” Kutatócsoportjának vezetésével. Mint a közleményben írják, a Wigner FK-ban már eddig is figyelemre méltó eredményeket értek el a müográfia területén. Ez az igen összetett tudományterület a nagyenergiás, illetve részecskefizikai mérőeszközöket használja földtudományi, geofizikai és mérnöki területeken.

A kozmikus részecskék rendkívüli áthatolóképessége miatt olyan, több tíz métertől több kilométerig terjedő méretű objektumok válnak »átvilágíthatóvá«, mint a nagy méretű modern, vagy akár történelmi jelentőségű építmények, barlangokat, bányákat tartalmazó kőzettestek vagy vulkáni hegykúpok

– magyarázta a közleményben Surányi Gergely geofizikus, aki az ELTE képviseletében vesz részt a projektben.

A Wigner FK-ban működő Innovatív Detektorfejlesztő „Lendület” Kutatócsoport – amelyet Varga Dezső, a Wigner FK tudományos főmunkatársa vezet – részecskefizikai detektorok kutatásával és fejlesztésével foglalkozik. A csoport által kifejlesztett részecske-nyomkövetőkből épített hordozható müográfot már eddig is sikeresen használták több hazai és külföldi, természetes és mesterséges föld alatti szerkezet (barlangok, illetve bányaüregek, érctestek) kimutatására.

A világ jelenleg legnagyobb müográfiai berendezése, az aktív Sakurajima-vulkánt figyelő, japán–magyar együttműködésben létrejött nyomkövető (Sakurajima Muography Observatory) is a Wigner FK-ban fejlesztett detektortechnológiát használja.

A müográfia segítségével feltárás, fúrás vagy más invazív módszer nélkül kaphatunk információt a céltárgy belsejéről, vagy adott esetben drasztikusan csökkenthető az ehhez szükséges igen drága kutatófúrások mennyisége

– mutatott rá Hamar Gergő, a projektben részt vevő részecskefizikus.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) 340 millió forintos támogatásával, a Tématerületi kiválósági programban (TKP 2021) megvalósuló projekt célja magas technológiai szintű berendezések megalkotása, új gyártástechnológiák kidolgozása, illetve azok széles körű alkalmazhatóságának demonstrálása ipari partnerekkel és tudományterületi szakértőkkel együttműködve – olvasható a közleményen.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.