Szabó T. Attilát 1952-ben eltávolították az egyetemről, ezután pedig a Román Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi Intézetében dolgozott a román–magyar nagyszótár szerkesztői munkaközösségében. 1954-ben térhetett vissza az egyetemre, ahol 1971-ig, a nyugdíjazásáig dolgozott. Szabó T. Attila részt vett az egyik nevezetes magyar nyelvemlék közzétételében is. A Marosvásárhelyi Sorok és a Marosvásárhelyi Glosszák nevű, a 15. század első feléből származó magyar nyelvemléket Farczády Elek marosvásárhelyi történész fedezte fel a Koncz-kódexben, a szöveg közzétételére pedig Szabó T. Attilát kérte fel. Farczády és Szabó T. közös kiadványaként jelent meg 1957-ben A marosvásárhelyi sorok, 1973-ban pedig A Marosvásárhelyi Sorok és a Marosvásárhelyi Glosszák című munkájuk.
Szabó T. Attila életművének jelentős része a 14 kötetben megjelentetett Erdélyi magyar szótörténeti tár. A levéltári adatok gyűjtését már 1925-ben elkezdte, de akkor még nem szótár kiadását tervezte. Az akkori kutatásainak elsődleges célja a helynévtörténeti anyagok gyűjtése volt, viszont a kutatásai során lejegyzett adatokat szótörténeti szempontból is hasznosnak ítélte. Később több kötetből álló kiadvány lett a 14. és a 19. század közötti időszakból származó, különféle hivatali és magánéleti iratfajtákból válogatott anyagból. A szövegek a székely és a mezőségi nyelvjárásterületről származnak. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár első kötete 1975-ben jelent meg, ezt Szabó T. Attila egyedül szerkesztette. Azonban a 2. kötet szerkesztésébe már bevonta a tanítványait és a munkatársait is, azért, hogy a kiadvány minél előbb elkészülhessen. Az 5. kötetet 1993-ban, már Szabó T. Attila halála után adták ki, a kiadvány utolsó, a 14. kötetét pedig 2014-ben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!