Kheopsz sírkamráját sejtik a nagyobb teremben

A Nature folyóiratban 2017 novemberében jelent meg, hogy a Kairóhoz közeli gízai piramisokban a müontomográfiás kutatások során harminc méter hosszú üreget találtak a Kheopsz piramis 47 méter hosszú nagy galériája felett. Újabb kutatás indul, hogy pontosan mi lehet ez az üreg – ha összejön rá a pénz.

Pyramid of Khéops Gizeh Egypt Fotó: MICHEL GUNTHER

Az időszámításunk előtti 27–26. században uralkodó Kheopsz a IV. dinasztia második uralkodója volt. Gízai piramisa (sírja) a világ legnagyobb piramisa, magassága eléri a 146,5 métert. Ez a világ legnagyobb ismert ókori építménye a kínai nagy fal mellett. 2015 és 2017 között a Scan Pyramids projekt kutatói müontomográfia segítségével tárták fel a piramis belsejét. Akkor két üreget fedeztek fel. Egy másik csapat azt tervezi, hogy ismét átvizsgálja a piramist, de ezúttal sokkal érzékenyebb rendszerrel, szintén müonokat használva.

A világűrben a kozmikus részecskék elsősorban hidrogén- és hélium­atommagok, ezekből keletkeznek a müonok a magas légkör atommagjai­val való kölcsönhatások során. Ezek az ártalmatlan nagy energiájú részecskék folyamatosan záporoznak. Ezek segítségével és szuperérzékeny detektorokkal feltérképezhetik azokat a területeket, amelyeket másként nem tudnak felfedezni, például a nagy piramis belsejét.

Az ambiciózus terv kiötlői szerint a hatalmas építmény belsejének minden korábbinál alaposabb letapogatása feltárhatja, hogy mit rejt a 4500 éves építmény két ürege. A két üreg közül a nagyobb közvetlenül a nagy galéria fölött található – körülbelül harminc méter hosszú és hat méter magas lehet a korábbi vizsgálatok szerint. 

A régészek bizonytalanok abban, hogy egyetlen nagy teremről vagy több kis helyiségről van szó. Azt remélik, hogy kiderítik a funkcióját: a legfantasztikusabb lehetőség, hogy a nyílás a fáraó rejtett sírkamrája. Hétköznapibb lehetőség, hogy az üregnek a piramis építésében volt valami szerepe. Az előző vizsgálatok egy másik, sokkal kisebb üreget is feltártak, de annak célja szintén tisztázatlan.
A kutatók olyan teleszkóprendszer felállítását tervezik, amelynek érzékenysége százszorosa a korábban használt eszközének. 

Mivel a majdani detektorok nagyon nagyok, nem helyezhetők el a piramis belsejében, ezért azon kívül szerelik össze. Az ötletgazdák azt ígérik, hogy a detektorok annyira érzékenyek lesznek, hogy ha az üregekben kerámia, fém vagy fa található, akkor ezt meg tudják különböztetni a levegőtől – tájékoztatta a ­Livescience.com portált Alan Bross, a Fermi National Accelerator Laboratory tudósa, a csoport egyik tagja. 

A csapat engedélyt kapott az egyiptomi turisztikai és régiségügyi minisztériumtól a munka elvégzésére. Az engedély mellett pénzre van szükségük a berendezés megépítéséhez és telepítéséhez. Ha lesz forrás, két év alatt megépítik a detektorokat, majd éveken át gyűjtenék az adatokat.

Borítókép: Szuperérzékeny detektorokat építenek mellé (Fotó: Europress/AFP)