Charles Messier francia csillagász volt, aki a XVIII. század nagy divatjának, az üstökösvadászatnak hódolt. Egymaga 21 üstököst fedezett fel, melyből 15-öt ma is elfogadnak a szakcsillagászok önálló felfedezésként. Észleléseit mai szemmel nézve kezdetleges távcsövekkel végezte, melyeken át szinte minden galaxis, planetáris köd, nyílt- és gömbhalmaz egyformán üstököshöz hasonló, elmosódott, fényes foltként jelent meg a látómezőben azzal az eltéréssel, hogy ezen objektumok a valódi üstökösökkel ellentétben nem változtatták az égen elfoglalt helyzetüket.
Messier ezeket azért katalogizálta, hogy ne tévessze össze a vadászott égi vándorokkal.
Az ily módon katalogizált legfényesebb mélyűri objektumok utóbb kapták a Messier-objektum elnevezést, melyből aktuálisan 110 darabot tartalmaz a katalógus.
– A Messier-maraton célja az volt, hogy ebből a 110 halvány égi objektumból egy éjszaka alatt minél többet, lehetőség szerint mindegyiket fogja távcsővégre az észlelő csillagász, amelynek teljesítése komoly kihívást jelent. Egy-egy objektum megtalálására, azonosítására ugyanis alig öt perc állt volna rendelkezésre, így a feladat még a rendszeresen észlelő, komoly égismerettel rendelkező amatőr csillagászok számára is rendkívül nehéz
– mondta el Marjai Zsolt, az egyesület elnöke. A terveket keresztülhúzta az időjárás, hiszen a hétvégén a rendezvénynek helyet adó Hortobágyi Nemzeti Park területén mindössze egy órára derült ki az idő. Ez alatt az egy óra alatt az Oroszlán, a Rák, az Ikrek, a Nagy Medve, az Orion és a Bika csillagképek objektumai mellett megfigyeltek ismertebb kettőscsillagokat, például a Nagy Göncöl rúdjának közepét alkotó Alcor–Mizar kettőst.
Az egyesület elnöke szerint a profi és az amatőr csillagászok kapcsolata kifejezetten jó, együttműködő, egymást segítő, támogató. A mai fejlett műszeres technológia korában már ugyan kevéssé jellemző, hogy egy-egy tudományos felfedezés amatőr csillagászok nevéhez fűződne, de ez nem volt mindig így. Számtalan felfedezést tettek amatőr csillagászok, többek közt a rendezvényük egyik meghívott előadója (aki az orosz–ukrán háború miatt lemondta előadását, Gennagyij Vladimirovics Boriszov, az első csillagközi üstökös felfedezője. Az eredeti nevén C/2019 Q4 (Boriszov) a második ismert csillagközi objektum volt a Naprendszerben, amit valaha felfedeztek. Az első az Oumuamua nevű, nagy médiavisszhangot kapó, különleges alakú „szikla” volt.
Borítókép: Marjai Zsolt
