El akarhatták rabolni az amerikaiak a szovjet űrállomást

1985-re a Szaljut–7 űrállomás használhatatlan állapotba került. A rendszerei leálltak, elkezdett bukdácsolni a világűrben, a földi irányítás elvesztette vele a kapcsolatot. A szovjet szakemberek attól tartottak, hogy a 20 tonnás monstrum irányítatlanul zuhan majd a Földre, és egy nagyvárosban csapódik be. Ezért a Szojuz T–13 űrhajóval két kozmonautát küldtek a lefagyott Szaljut 7-re, hogy megmentsék a lezuhanástól. Felmerült az is, hogy a szovjetek azt akarták megakadályozni, hogy az amerikaiak a Challenger űrrepülőgéppel megkaparintsák, és a Földre hozzák az űrállomást.

Forrás: Origo.hu2022. 04. 18. 12:13
A model of a Salyut-7 space station, with a Soyuz space craft docked at each end. The display is in front of one of the pavilions of the Exhibition of Soviet National Economic Achievement located across from the Kosmos Hotel on the north side of the city. Fotó: DON S. MONTGOMERY, USN (RET.)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mentőakció a fagyban

1985. június 8. Két kötött sapkás, vastag téli melegítőbe öltözött űrhajós dolgozik kesztyű nélkül egy hideg és sötét fémhengerben, 350-400 kilométerrel a Föld fölött. A hengerben mindent zúzmara borít – olvasható az Origó cikkében.A rendszerek szó szerint lefagytak, az űrállomás halott.A 43 éves Vlagyimir Dzsanyibekov és Viktor Szavinih ebben az élettelen térben azon küszködik, hogy megakadályozza a 20 tonnás test kontrollálatlan lezuhanását.

A két űrhajós rendszeresen visszalebeg a Szojuzba, hogy felmelegedjen. A földi orvosi team így is aggódva figyeli őket, mert Szavinih belázasodott.De a munka nem állhat meg, különben a több milliárd dollár értékű űrállomás menthetetlenül lezuhan.

Így kezdődött

Az űrállomás 3 évig problémamentesen üzemelt.A gondok 1985. február 11-én, éjfél után kezdődtek, amikor az irányítók feszültségingadozást észleltek a két küldetés között üresen, robotpilótával repülő Szaljut–7 fedélzetén.A rendszer a túlfeszültség elleni védekezésül leállította az elsődleges kommunikációs rendszert. Mivel a tartalék rádiórendszerek működésbe léptek, az irányítók nem tartották súlyosnak a helyzetet. Mivel épp lejáróban volt a 24 órás szolgálatuk, a szolgálati jegyzőkönyvbe bejegyezték a hibát, azzal, hogy

a következő váltásirányítók hívják a kommunikációs rendszer tervezőit és javíttassák ki a hibát.Az őket váltó irányítók azonban figyelmetlenségből vagy tévedésből saját maguk megpróbálták aktiválni az elsődleges rádióadót, mire az űrállomás elektromos rendszere több ponton zárlatos lett, ami immár a teljes kommunikációs rendszer leállását okozta.A Szaljut–7 éjjel 1 óra 21 perckor elnémult és többé semmilyen rádiójelre nem reagált.A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: a Szaljut–7 modellje két Szojuz űrhajóval (Forrás: Wikipédia)

 


 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.