Tenger alatti út Atlantiszba?

Hawaii közelében, ezer méterrel a felszín alatt, egy vulkanikus hegy tetején sárga téglákból álló utat fedeztek fel. Az Atlantiszba vezető út? – jött a találgatás, de ennél sokkal prózaibb a magyarázat. Nem ember alkotta útról van szó, hanem a természet különös játékáról.

Atlantisz a neve annak a legendás szigetnek, illetve kontinensnek, amely Platón szerint egy természeti katasztrófa következtében süllyedt el. A görög tudós időszámításunk előtt 360 körül született írásaiban emlékezett meg erről a szigetről, földrésznyi nagyságú országról, amely nagyjából kilencezer évvel Platón ideje előtt létezett. A mesésen gazdag, békés és háborítatlan szigetet a Gibraltári-szorostól nyugatra kellene keresni. Keresik is, s minden különleges, ember alkotta tengeri építményt kapcsolatba hoznak ezzel a legendával. Még azt is, ami a világ másik végén, esetleg Hawaii közelében van.

A kutatók távirányítású robottal pásztázták a Papahanaumokuakea tengerészeti nemzeti emlékhely környékét. A védett természetvédelmi terület a Csendes-óceán mintegy másfél millió négyzetkilométeres része Hawaiitól északnyugatra. A csapat egyik fő célja geológiai minták gyűjtése volt a vulkáni tevékenység következtében kialakult víz alatti hegyekből, hogy jobban megértsék korukat és eredetüket. Ennek megismerése új információkat nyújthat a Hawaii-szigetek kialakulására is.

A csapat mintákat is gyűjt, hogy megvizsgálja, milyen furcsa élőlények léteznek a Csendes-óceán víz alatti vulkánjainak a közelében. De arra nem számítottak, amit láttak.

A téglákra hasonlító sárga színű sziklák egymás mellett úgy tűnnek, mintha azokat emberi kéz faragta és rendezte volna. A látszólag kövezett útpálya azonban ősi vulkáni tevékenység természetes eredménye több mint ezer méterrel a vízfelszín alatt – olvasható a kutatók leírásában. A Nootka Sea­mount nevű vulkáni hegy csúcsának közelében fedezték fel a kutatók a képződményt, amelyet hialoklasztit kőzet töredezett folyásának tartanak. (A tenger alatt hirtelen megszilárdult, töredezett, üveges, agyagásványos kőzeteket nevezi a szakma hialoklasztitnak.) A kőzetek téglaszerű megosztottsága valószínűleg a több millió éven át tartó vulkáni tevékenységgel összefüggő melegedéssel és lehűléssel járó feszültségek látványos eredménye.

A Nautilus kutatóhajó korábbi expedíciói számos tengeri furcsaságot tártak fel.

A világörökség listás Papahānaumokuakea emlékhelyhez tett 2018-as kirándulás során a kutatók elképedtek egy vonagló, gunyoros szemű lény láttán. Később pelikánangolnaként azonosították a lényt. Ez a hal hihetetlen nagyra tudja nyitni száját, így a nála nagyobb zsákmányát is be tudja kebelezni.

Borítókép forrása: YouTube