Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodás ellen harcának koordinálására kötött egyezmény ügyvezető titkára elmondta, hogy a sűrű és hosszantartó aszályos időszakok jelentik „az egyik legnagyobb veszélyt a fenntartható fejlődésre”.
Kiemelte, hogy a súlyos vízhiány, a termőföldek kiszáradása és a folyamatos szárazság javarészt a fejlődő országokban, főleg a kelet-afrikai térségben van jelen, de a világ többi része is egyre jobban érintett.
Legfőképp India, Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália esetében aggasztóak a változó éghajlati körülmények. Az ENSZ figyelmeztetett: nem csak Ausztráliában kell egyre több erdőtűzre számítani, de az erdőírtás jelenlegi üteme mellett az Amazonas térségének akár 16 százalékát szintén erdőtüzek pusztíthatják el 2050-ig.
Mint arról a szervezet az elefántcsontparti konferencián beszámolt, a megfelelő intézkedésekkel nem csak az afrikai szárazság szorítható vissza, de a jövőben világszerte előforduló vízhiányt is enyhíteni lehet.
A szakemberek szerint napjainkban a Föld lakosságának csaknem egyharmada küzd az ivóvíz hiányával, ez az arány azonban 2050-re akár meg is duplázódhat. Sőt, kutatók becslései szerint 2050-ben akár több, mint ötmilliárd ember lehet, aki évente legalább egy hónapon át vízhiányban szenved majd.
Borítókép: A Rote Weisseritz folyón létesített és csaknem teljesen kiszáradt Lehnmühle-víztározó a Keleti-Érchegységben, a szászországi Dippoldiswalde közelében 2018. augusztus 23-án (MTI/EPA/Filip Singer)
