Az épületekben felhasznált villamos energia mintegy ötöde a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a klímaberendezések és a ventilátorok táplálására megy el világszerte. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának legújabb becslése pedig arra mutat rá, hogy a légkondicionálás globálisan az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül négy százalékáért felelős. Más szóval, ahogy a klímaváltozás melegíti a Földet, úgy nő a hűtési igény. Mérnökök, tudósok, politikusok próbálnak megoldást találni arra, hogy úgy hűtsük épületeinket, hogy közben ne fokozzuk az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A légkondicionálás során a klímaberendezések hőt vesznek fel, majd ezt a hőt a helyiségből a szabadba juttatják. A folyamat során azonban olyan kémiai hűtőközegeket használnak, amelyek a légkörbe szivárogva mintegy kétezerszer erősebb globális felmelegedést okozhatnak, mint a szén-dioxid. A másik klímaprobléma, hogy egyre több légkondicionálóra van szükség. Ha magasabb bent a hőmérséklet, a klímaberendezésnek nagyobb fokozaton kell dolgoznia, hogy kiszívja a hőt. Amikor kint kánikula van, még nagyobb erőfeszítést igényel, hogy a belső levegőt a külső környezetbe kényszerítsék. A Pecan Street központ nemrégiben készült tanulmánya például arra a következtetésre jutott, hogy amikor Texasban a hőmérséklet idén májusban 36 Celsius-fokról 43,7 Celsius-fokra nőtt, délután kettő és este nyolc óra között 48 százalékkal emelkedett az áramigény. És nemcsak Texasban dőlnek a hőmérsékleti rekordok. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) idén januárban tette közzé, hogy a hét legmelegebb évet 2015 óta regisztrálták, a lista élén 2016, 2019 és 2020 áll. (A globális hőmérséklet már a hetedik egymást követő évben több mint egy Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.)
A légkondicionálás iránti kereslet meredeken növekszik
– mondta a Csmonitor.com portálnak Rachel Kyte, a Tufts Egyetem dékánja.
Az egyre többek által használt klímáknak nem lenne olyan nagy a környezeti hatásuk, ha ezeket megújuló energiaforrásból származó elektromos energiával működtetnék. Az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynöksége szerint azonban a megújuló energiaforrások – vagy azok a források, amelyek nem juttatnak üvegházhatású gázokat a levegőbe – csak mintegy 17 százalékát adják az ország elektromosenergia-igényének. A többi elsősorban földgáz, atomenergia és szén. A fejlődő országokban, ahol a következő években a legtöbb klímaberendezést adják el, az elsődleges energiaforrás a szén.
Megoldást jelentene a klímaberendezések hatékonyságának növelése. A piac azonban úgy működik, hogy a fogyasztók sokkal inkább az árra, mint az energiahatékonyságra összpontosítanak. A cégek pedig, bár jóval energiahatékonyabb egységeket tudnának gyártani, a tömegpiacra koncentrálnak. A gyártók elismerik, hogy az ezen a területen végzett innováció nagy része a klímaberendezések megfizethetőbbé tételére, a beszerzési költségek csökkentésére irányult.
A szakértők szerint azonban nem csak a légkondicionálók segíthetnek. A termosztát néhány fokkal feljebb állításával óriási mennyiségű energia takarítható meg.
Spanyolország a minap tiltotta meg a nyilvános terek, például a bevásárlóközpontok és a repülőterek 27 Celsius-fok alá hűtését. Olaszország és Görögország is korlátozza a klímaberendezések használatát. A klímázás mellett sokat segíthet az előtetők, a napellenzők felszerelése. Azaz a hatékonyságot növelő innovációk mellett mindennapi tudatos viselkedésünk is jelentős energiamegtakarítással járhat.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Bach Máté)
