A mai Magyarországon sajnos már szinte nagyítóval kell keresni a nagy hozamú vízeséseket. Trianon előtt persze mások voltak az arányok.
Az Erdélyi-szigethegység ősfenyvesei között számos hatalmas vízesés zubog. A Kánkán csak egy a sok közül a régi Kolozs és Bihar vármegyék határán. Több mint százéves képeslapunk pedig a példa arra, hogy hány eldugott helyről, természeti látnivalóról is készítettek felvételeket az akkori fotográfusok. Lapunk ráadásul az egyik leghíresebb budapesti képeslapkiadónál, a Divald és Monostorynál készült.
A Jádremetéhez viszonylag közel található „Cancan” vízesés (amit a Borovszky Samu-féle „vármegye-határozó” Biharfüredhez sorol) a bővizű Kis-Sebes patak egyik zúgója. Annak a pataknak, ami manapság egy hatalmas víztározót táplál többedmagával, a Dregán völgyit. E környék legendás feltárója a bihari turistaság apostola, Czárán Gyula volt. A századforduló idején ő adott nevet a Kánkánhoz hasonló természeti látnivalóknak. Olyan mesés neveket hagyott az utókorra errefelé, mint a Diána berke, a Triccs-traccs esés, Susánna fürdőkádja, Szerenád-esés, Othelló zuhatag, Csodavár, Eminencziás esés, Tomboló vízesés, Szamos-Bazár. Czárán igen jó barátságban volt a helyi hegyi románsággal, de nyilvánvalóan nem egy romániai utókorra gondolt akkoriban…
A Kánkánban nyári melegekben igen jólesik megmártózni – olvasható a geocaching.hu-n, ahol a pontos koordinátát is megadják a hely felleléséhez. A vízesésnek akkora medencéje van, hogy pár karcsapást úszni is lehet benne. Nem kell megijedni, csak az első egy perc tűnik hidegnek, utána isteni érzés. Épp olyan, mint a régi időkben.
Az Időutazás a magyar múltba 112. részében tovább járjuk a régi nagy ország útjait a korabeli képeslapok segítségével.
A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.
Borítókép: „Üdvözlet Remeczről. Cancan-vízesés.” Jádvölgy bélyegzővel! (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)
