A teljes/gyűrűs/részleges napfogyatkozás kialakulásához három objektumra van szükség. A naprendszert fénnyel besugárzó Napra, a Földre és a körülötte keringő Holdra. Amikor a Nap és a Föld között halad el a Hold, árnyéka bolygónkra vetül. Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljesen kitakarja a Napot. Ez nagyon ritkán következik be, legutoljára 1999 augusztusában élvezhettük ezt az égi káprázatot Magyarországról, azt megelőzően utoljára 1842-ben volt megfigyelhető teljes napfogyatkozás Magyarországon, és 2081-ben lesz legközelebb.
1999 augusztusában a két perc 23 másodperces teljes napfogyatkozást a Szombathely–Szeged sávban lehetett megfigyelni, ebbe a Balaton és a Velencei-tó területe is beletartozott.
A teljes napfogyatkozások nemcsak nagyon ritkák, de egy idő után ez a jelenség meg is szűnik majd. Számítások szerint 600 millió év múlva a Hold olyan távolra kerül a Földtől, hogy többé már nem lesz képes teljesen elfedni a napkorongot, és teljes napfogyatkozást a Föld felszínéről nem láthatunk. Marad élménynek a gyűrűs napfogyatkozás. A Föld és a Hold távolodása nem túl nagy léptékű, évente mindössze négy centiméterről van szó, de hosszú idő alatt a változás drámai, aminek nemcsak az a következménye, hogy nem lesz több teljes napfogyatkozás, de a nappalok hossza is egyre növekedik. (A The Conversation jelentése szerint 2,45 milliárd évvel ezelőtt a Földön egy nap hossza mindössze 16,9 óra volt.)
Részleges napfogyatkozás esetén a Hold csak egy részét takarja ki a napkorongnak – ebben lesz részünk október 25-én. A mostani fogyatkozás a Föld felszínéről sehonnan sem látszik teljesnek. Európa nagy részéről, Nyugat-Ázsiából és Északkelet-Afrika kis területéről látható majd a jelenség.
Budapestről nézve a Hold 11:18-kor lép a napkorong elé. A legnagyobb fázist 12:25-kor éri el, ekkor szinte pontosan a Nap harmadát tünteti el. Kísérőnk 13:33-kor hagyja el a napkorongot.
Az országon belül sem mindegy, honnan szemléljük a jelenséget – 28 százalék és 39 százalék közötti lehet a maximum (Budapesten 33 százalék), ami északkelet felé haladva egyre nagyobb lesz.
Tavaly június tizedikén gyűrűs napfogyatkozás volt megfigyelhető hazánkban. A gyűrűs napfogyatkozás azt jelenti, hogy a teljes árnyék sávjában sem tudja a holdkorong egészen eltakarni a Napot, egy látványos fénygyűrű megmarad a fekete holdperem körül. Ennek oka, hogy a Hold éppen földtávolban jár, és kisebb méretűnek látszik, mint a napkorong – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében.
