Szívet pezsdít a jeges vízben való úszás – de csak mértékkel

Novembertől áprilisig Dennis Thomas minden vasárnap azzal kezdi a napot, hogy Coney Island tengerpartján megmártózik a fagyos Atlanti-óceánban – függetlenül attól, hogy milyen mélyre süllyed a higanyszál. A helyi Jegesmedve Club elnöke szerint a téli úszásoknak köszönheti, hogy 67 évesen fizikálisan fitt, szellemileg ép, és ritkán fázik meg.

Senjang, 2016. december 13. A Shenjang Pejling téli úszóegyesület tagja egy befagyott tó lékjében úszik a mínusz húsz fokos hidegben az északkelet-kínai Liaoning tartomány fõvárosában, Senjangban 2016. december 13-án. (MTI/EPA/Tien Vej-tao) Fotó: Tien Vej-tao

A hidegvízi úszásokat és terápiákat évszázadok óta gyakorolják számos hidegebb téli éghajlatú országban. A „jeges úszás” annyira elterjedt, hogy több szervezet is koordinálja a jeges eseményeket – például a Nemzetközi Jégúszó Szövetség és a Nemzetközi Téli Úszó Szövetség. 

A jégúszók általában tíz Celsius fok alatti vízbe zuhannak, és akár fagypont közeli vízben is lubickolhatnak. Az érintettek azt mondják, hogy a jeges úszás segített nekik lefogyni, jobb a mentális egészségük (kevésbé depressziósak), javult az immunrendszerük működése és még a libidójuk is javult.

Az új tanulmány azonban az emóciók helyett alaposabb betekintést nyújt abba, hogy a jeges vízben való úszás, hideg zuhanyozás, jeges fürdő milyen hatással lehet az egészségre. 

Egyes publikációk azt bizonyítják, hogy a jeges fürdők csökkenthetik a koleszterinszintet, erősíthetik az immunrendszert, segíthetnek az autoimmun gyulladások kezelésében, enyhítik a fájdalmat és felgyorsítják a sportsérülések utáni felépülést. 

A téli úszók általában „örömtelinek” érzik magukat a vízben, ami arra utal, hogy a gyakorlat „pozitív hatással van a mentális egészségre és az agy működésére”. A kutatók megjegyzik, hogy a 104 vizsgálat résztvevői igen eltérőek voltak. Az elit úszóktól és a rendszeres téli fürdőzőktől az amatőrökig terjedt a skála.

A 2018. július 28-i képen férfi úszik a jeges vízben egy turistákkal teli csónak mellett az osztrák Alpok Hintertux-gleccsere alatt húzódó Natur Eis Palast természetes jégbarlangban, Ausztria egyetlen egész évben üzemelő sípályájának, a tiroli Hintertux síüdülőjének közelében. Egyes publikációk azt bizonyítják, hogy a jeges fürdők csökkenthetik a koleszterinszintet, erősíthetik az immunrendszert.(Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)

Ha valaki szeretné kipróbálni a jeges úszást, akkor télen nem kell léket vágnia valamelyik befagyott tóban. Amanda Alexander, a Sonoran University of Health Sciences (Tempe) orvosa és más szakértők a következő módszereket javasolják: zuhanyozáskor fokozatosan kell csökkenteni a víz hőmérsékletét, végül 30-60 másodpercig hideg vízzel zuhanyozzon a tesztelő.  

A jeges fürdő otthon is kipróbálható: addig adagoljunk jeget a kádvízhez, amíg a hőmérséklet 10-12 fokot nem ér el, de legfeljebb 10-15 percig maradjunk benne.

 A kezdők számára is jó ötlet, hogy kezdetben néhány percig legyenek hideg vízben, és fokozatosan növeljék az ott töltött időt, ahogy a hidegtűrő képesség növekszik. Ezenkívül minden hidegvízbe merítés után fel kell melegedni, hogy elkerüljük a hipotermia kockázatát. 

– Mielőtt bárki belefogna, tisztában kell lennie a negatív hatásokkal és a veszélyekkel, ha nem szokott hozzá ehhez a fajta tevékenységhez – üzeni Mercer. A jeges úszás meglehetősen nagy megterhelést jelent a szervezet számára. Összességében azonban az előnyöknek egyértelműek a jelei.

Hogyan erősítheti a jeges úszás az immunrendszert?

A jeges vízbe merülést sok helyen forró fürdő vagy szaunázás előzi meg, amely csak még jobban felerősíti a hideg vízre adott reakciókat. A szervezetünk a nagyjából húsz fokos vizet már hidegnek érzékeli – jelent meg a hazipatika.com-on -, ezért ha valaki hideg (jeges) vízbe ugrik, a testét sokk éri. 

Ennek hatására a vérerek azonnal összehúzódnak, a légzésünk gyorsabbá válik (ezért láthatjuk, hogy a hideg vízben fürdőzők kapkodják a levegőt), a szívverésünk is szaporább lesz, a vérnyomásunk pedig megemelkedhet. Ez pedig jót tehet a keringésünknek, energikusabbá, élénkebbé válhatunk tőle. Egy finn kutatás szerint az asztmás tünetek is csökkennek, és a hideg vízben fürdőzőknél ritkábbak a felsőlégúti fertőzések is. 

Mikor nem ajánlott a jeges vízben való fürdés?

A jeges fürdőnek természetesen veszélyei is vannak. Bár a szervezetünk viszonylag hosszú ideig képes megőrizni a maghőmérsékletét (vagyis a belső szerveket melegen tartja, hogy el tudják látni a feladatukat), így egy néhány perces fürdő során nem fagyunk meg, de a végtagok jelentősen kihűlhetnek.

A webbeteg.hu a jeges fürdőzéssel kapcsolatos írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a jeges vízbe merülés fájdalmas, kellemetlen érzés lehet, légzési nehézségeket okozhat. Ha túl sokáig tart, kihűlést, fagyást, keringési elégtelenséget okozhat, illetve bizonyos betegségekben (szív, tüdő, erek) hirtelen halált idézhet elő. 

Ez a módszer nem ajánlott a szív-és érrendszeri betegségben (koszorúérbetegek, agyi keringési zavaron átesett betegek, alsó végtagi érszűkületes vagy magas vérnyomásos betegek), illetve légúti betegségekben szenvedőknek. 

Mielőtt jeges vagy hideg fürdőt venne bárki, mindenképpen kérje ki orvosa tanácsát, különösen, ha szív- és érrendszeri betegségben szenved. Egyedül ne vágjon bele, legyen mindig valaki a közelben, aki segíteni tud, ha bármilyen problémája adódna!

A Coney Island-i Jegesmedve Club elnöke elismeri, hogy a hidegvízi úszás nem mindenkinek való, és fontos, hogy a kezdők és bárki, aki egészségügyi problémával küzd, legyen óvatos. De csak néhány olyan személyt ismer, akinek negatív tapasztalatai vagy egészségügyi problémái voltak a téli úszások során.

Borítókép: A Shenjang Pejling téli úszóegyesület tagja egy befagyott tó lékjében úszik a mínusz húsz fokos hidegben az északkelet-kínai Liaoning tartomány fővárosában, Senjangban 2016. december 13-án. (Fotó: MTI/EPA/Tien Vej-tao)