A kötetek százai gondos rendben sorakoznak könyvtárának polcain a Kolumbia középnyugati részén fekvő Armenia városban.
A könyvnek összesen 379 kiadása van meg, közöttük a legelső, amely 1967-ben került ki a nyomdából. Ez a kedvencem, mert ezt Mexikóban szereztem meg az egyik könyvesboltban. Ez a kiadás mindössze nyolcezer példányban jelent meg
– mondta el az 59 éves mérnök az AFP-nek.
Jorge Iván Salazar 1982-ben, 43 évesen kezdte el gyűjteni a Nobel-díjas író művet, és bár nem tudja bizonyítani, úgy gondolja, hogy az övé a legnagyobb Száz év magány-gyűjtemény a világon. Fél éve felvette a kapcsolatot a Guinness Rekordok Könyvével, de azzal utasították el, hogy nincs mivel összehasonlítani feltételezett rekordját.
Salazar katalógust vezet minden példányról, ez tartalmazza a kötetek legfontosabb adatait és a könyvborító fényképét.
Még egy kalózkiadása is van, amelyet tudomása szerint az író Kínában dedikált, még a hivatalos fordítás forgalmazása előtt. Salazar szerint az író legjobb belátása ellenére tette ezt, és „a világ legnagyobb kalózának” bejegyzés alá írta a nevét.
Gyűjteményének egy másik gyöngyszeme egy orosz nyelvű kiadás, amelyből a szovjet hatóságok az ortodox egyház kérésére kicenzúrázták az erotikus bekezdéseket. Legutóbb beszerzett példánya a Feröer-szigetek nyelvére lefordított kiadás.
Bár Gabriel García Márquez, aki 2014-ben, 87 évesen halt meg, ellenezte a Száz év magány megfilmesítését, a Netflixen rövidesen megjelenik a regényből a szerző jogutódainak jóváhagyásával készült játékfilm.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)
