2019 márciusában Rómában írták alá a SKA Observatory (SKAO) létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést. Az SKA rövidítés a négyzetkilométeres gyűjtőfelületű rádióantenna-hálózatot (Square Kilometre Array) takarja. Az SKA létesítményei két féltekén, három földrészen kapnak helyet. Lényegében két kiterjedt, eltérő frekvenciatartományban érzékeny rádióantenna-hálózat épül. Az egyik hagyományos parabolikus rádióteleszkóp-tányérok százaival Dél-Afrikában, a másik sokezernyi – küllemre karácsonyfára hasonlító – dipólantennával Ausztráliában. Az egymástól kisebb-nagyobb, esetenként akár több száz kilométeres távolságokban elhelyezett antennák minden eddiginél jobb érzékenységet garantálnak. (A szervezet adminisztratív központja Nagy-Britanniában, Manchester közelében lesz.) Az SKA antennahálózatai a becslések szerint évente 600 petabyte adatot állítanak elő – erről a Csillagászat.hu írt három éve –, feldolgozásukhoz a világ leggyorsabb szuperszámítógépei közül kettőre lesz szükség. – Eljött a pillanat, amikor a terv valósággá válik – mondta a hétfői munkaindító ünnepség után a BBC Newsnak Phil Diamond professzor, a SKAO főigazgatója. Az idáig vezető út egy harmincéves utazás volt. Az első tíz év a koncepciók és ötletek kidolgozásáról szólt.
A második évtized a technológiai fejlesztéssel ment el, míg a harmadik a részletes tervezésről, a helyszínek biztonságáról szólt, majd meg kellett nyerni a kormányokat és biztosítani kellett az építéshez szükséges forrásokat.
A teleszkóp kezdetben alig kétszáz parabolaantennából, valamint 131 ezer dipólantennából áll. A cél egy hatékony, több százezer négyzetméteres adatgyűjtő terület kialakítása. Ez a rendszer páratlan érzékenységet és felbontást biztosít az égi célpontok vizsgálatához: nagyjából ötven megahertztől 25 gigahertzig terjedő frekvenciatartományban fog működni. Hullámhosszban kifejezve ez a centimétertől a méterig terjedő tartományba esik. A teleszkóppal érzékelni lehet a Földtől több milliárd fényévnyire lévő kozmikus forrásokból származó nagyon halvány rádiójeleket, beleértve azokat is, amelyeket az ősrobbanás utáni első néhány százmillió évben bocsátottak ki. Az SKA egyik nagy küldetése a hidrogén, az univerzum legelterjedtebb elemének nyomon követése lesz. – Az SKA a csillagászat nagyon sok területének fejlődéséhez fog hozzájárulni – mondta Shari Breen, az obszervatórium tudományos műveletekért felelős vezetője.
A távcsövet olyan területeken építik, amelyeket már kisebb léptékben használnak rádiócsillagászatra. Ezeknek a területeknek a bővítéséhez azonban különféle földterület-megállapodásokra volt szükség a helyi gazdákkal, illetve az őslakosokkal. Ezek a szerződések ötszázmillió eurót visznek el – a teljes költségvetés kétmilliárd euró.
Az első jelentős mérföldkő 2024 lesz, amikor Ausztráliában négy antenna, Dél-Afrikában hat antennaállomás működik együtt. Ha így lesz, kezdődhet a teljes kivitelezés.
2028-ra az SKA gyűjtőterülete félmillió négyzetméter lesz, de a cél a hőn áhított egymillió négyzetméter, vagyis az egy négyzetkilométer. Ennek záloga, ha egyre több ország csatlakozik a szervezethez, és biztosítja a szükséges forrásokat.
Borítókép: Nem fenyőerdő. Sok ezer dipólantennát telepítenek Ausztráliába (Fotó: Reuters/Michale Goh)
