Csillagfilmet készítettek az újraélesztett űrszonda felvételeinek segítségével

Az amerikai űrügynökség (NASA) WISE néven indított útnak egy űrszondát 2009-ben, de egy évvel később elfogyott a hűtőanyaga, ezért 31 hónapra hibernálták az eszközt. A NASA 2013 szeptemberében újraélesztette, ami már NEOWISE (Near-Earth Object Wide Field Infrared Survey Explorer) néven ontja a szenzációs adatokat. Legújabb terméke egy csillagfilm, ami az utóbbi tizenkét év űrben bekövetkezett változásait mutatja meg.

Világûr, 2021. október 1. Az Európai Ûrügynökség (ESA) által 2021. október 1-jén közreadott ábra a Merkúr közelében repülõ BepiColombo ûrszondáról. Az ESA és a Japán Ûrügynökség (JAXA) kifejlesztette és 2018-ban útnak indított BepiColombo kilencszer veszi igénybe egy bolygó gravitációs vonzását, hogy lelassítsa repülését, mielõtt a tervek szerint 2025-ben pályára áll a Merkúr körül. Egyszer a Földét, kétszer a Vénuszét és hatszor a Merkúrét, ez utóbbiét elõször 2021. október 1-jén. MTI/EPA/Európai Ûrügynökség Fotó: -

Hogyan indította el a NASA a NEOWISE űrszonda misszióját?

A NEOWISE tudományos karrierjét WISE-ként kezdte. 2009 decemberében indult tíz hónapos missziójára, ennek keretében infravörös tartományban pásztázta az egész égboltot. 2010 októberében fogyott ki a hűtőanyag, négy infravörös detektorából kettő működésképtelenné vált. A NASA ekkor azonban még nem állította le működését, hiszen a hűtést nem igénylő két detektorral a szonda észlelte a közeli objektumokat.

A készülék több mint 34 ezer kisbolygót fedezett fel, és 158 ezer űrvándort azonosított 2011. februári leállítása előtt. A szondát 31 hónapos hibernáció után 2013 szeptemberében ébresztették fel – a NASA az aszteroidák és más Föld-közeli objektumok követésére állította rá az infravörös tartományban mérő teleszkópot.

 

A 2020-ban közzétett 12 égbolttérkép segítségével a kutatók a galaxisunkban található barna törpéket tanulmányozzák. A barna törpék úgy keletkeznek, ahogyan a csillagok, a tömegük viszont nem elég nagy ahhoz, hogy beinduljon bennük a csillaggá alakuláshoz szükséges energiatermelő fúzió.

Mivel a barna törpék relatíve hűvös objektumok, ezért a hő java részét az emberi szemmel nem látható infravörös hullámhosszon sugározzák ki – ami tökéletesen megfelel az űrteleszkóp számára.

A Földhöz közeli barna törpék gyorsabban mozognak az égen, mint a távolabbi csillagok. Ezek azonosításának egyik módja, ha a katalógusban található több milliárd objektum közül a mozgókat keressük. Az égbolttérkép segítségével a kutatók körülbelül 200 barna törpét találtak a Napunktól mindössze 65 fényévnyi távolságon belül. 

A közeli barna törpék nagy száma azt mutatja, hogy a galaxisunkban számos olyan objektum van, aminek a létezéséről sejtelmünk sem volt.

A NASA űrteleszkópjának adatai a világűrt és a fekete lyukak megértését is segítik

Az égbolt több mint egy évtized alatti változásának megfigyelése a csillagok kialakulásának megértését is segíti. A NEOWISE segítségével bepillanthatunk abba a porhalmazba, amelyben a csillagok születnek. A felvételek szerint a csillagkezdemények, azaz a protocsillagok villognak és fellángolnak, ahogy egyre több tömeget halmoznak fel az őket körülvevő porfelhőkből. A tudósok közel ezer protocsillag hosszú távú megfigyelését végezhetik a NEOWISE segítségével.

Az űrteleszkóp adatai a fekete lyukak megértését is segítik. A WISE több millió szupermasszív fekete lyukat fedezett fel távoli galaxisok középpontjában. Egy közelmúltban közzétett tanulmányban a szakemberek a NEOWISE adatait használták a távoli fekete lyukakat körülvevő forró, izzó gázból álló korongok méretének mérésére, amelyek túl kicsik és túl távoliak ahhoz, hogy bármilyen távcső érzékelhesse azokat.

– Soha nem számítottunk arra, hogy az űrszonda ilyen sokáig fog működni, és nem hiszem, hogy előre láthattuk volna, hogy ennyi adattal milyen eredményekre leszünk képesek – olvasható a NASA honlapján Peter Eisenhardt-nak, a NASA csillagászának a véleménye.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Európai Űrügynökség)