időjárás 4°C Vilma 2022. december 5.
logo
A NASA újraélesztette a NEOWISE űrszondát, amely egy csillagfilmen mutatja meg a világűr utóbbi tizenkét évét

Csillagfilmet készítettek az újraélesztett űrszonda felvételeinek segítségével

Ötvös Zoltán
2022.11.11. 18:15 2022.11.12. 18:09
Csillagfilmet készítettek az újraélesztett űrszonda felvételeinek segítségével

Az amerikai űrügynökség (NASA) WISE néven indított útnak egy űrszondát 2009-ben, de egy évvel később elfogyott a hűtőanyaga, ezért 31 hónapra hibernálták az eszközt. A NASA 2013 szeptemberében újraélesztette, ami már NEOWISE (Near-Earth Object Wide Field Infrared Survey Explorer) néven ontja a szenzációs adatokat. Legújabb terméke egy csillagfilm, ami az utóbbi tizenkét év űrben bekövetkezett változásait mutatja meg.

Milyen információkat küld a NEOWISE űrszonda a világűrből?

A NEOWISE űrszonda félévente a teljes égboltot lefotózza. Az összeillesztett képekből az univerzum – több százmillió objektum helyének és fényességének – térképe készíthető el. Az űrszonda 18 teljes égbolttérképének felhasználásával (a következő kettő 2023 márciusában jelenik meg) a tudósok megalkottak egy égboltfilmet, amely az utóbbi tizenkét év változásait mutatja be.

A térképek felbecsülhetetlen információforrások a csillagászok számára, azok összehasonlítása ugyanis olyan objektumokat tárhat fel, amelyek helyzete vagy fényereje az idő múlásával megváltozott. 

– Ha ránézel az éjszakai égboltra, úgy tűnhet, hogy semmi sem változik, de ez nem így van – mondta Amy Mainzer, a NEOWISE vezető kutatója. – A csillagok lángolnak és felrobbannak. Kisbolygók süvítenek el mellettük. A fekete lyukak olykor széttépik a csillagokat. Az univerzum egy igazán mozgalmas, aktív hely.

Hogyan indította el a NASA a NEOWISE űrszonda misszióját?

A NEOWISE tudományos karrierjét WISE-ként kezdte. 2009 decemberében indult tíz hónapos missziójára, ennek keretében infravörös tartományban pásztázta az egész égboltot. 2010 októberében fogyott ki a hűtőanyag, négy infravörös detektorából kettő működésképtelenné vált. A NASA ekkor azonban még nem állította le működését, hiszen a hűtést nem igénylő két detektorral a szonda észlelte a közeli objektumokat.

A készülék több mint 34 ezer kisbolygót fedezett fel, és 158 ezer űrvándort azonosított 2011. februári leállítása előtt. A szondát 31 hónapos hibernáció után 2013 szeptemberében ébresztették fel – a NASA az aszteroidák és más Föld-közeli objektumok követésére állította rá az infravörös tartományban mérő teleszkópot.

 

A 2020-ban közzétett 12 égbolttérkép segítségével a kutatók a galaxisunkban található barna törpéket tanulmányozzák. A barna törpék úgy keletkeznek, ahogyan a csillagok, a tömegük viszont nem elég nagy ahhoz, hogy beinduljon bennük a csillaggá alakuláshoz szükséges energiatermelő fúzió.

Mivel a barna törpék relatíve hűvös objektumok, ezért a hő java részét az emberi szemmel nem látható infravörös hullámhosszon sugározzák ki – ami tökéletesen megfelel az űrteleszkóp számára.

A Földhöz közeli barna törpék gyorsabban mozognak az égen, mint a távolabbi csillagok. Ezek azonosításának egyik módja, ha a katalógusban található több milliárd objektum közül a mozgókat keressük. Az égbolttérkép segítségével a kutatók körülbelül 200 barna törpét találtak a Napunktól mindössze 65 fényévnyi távolságon belül. 

A közeli barna törpék nagy száma azt mutatja, hogy a galaxisunkban számos olyan objektum van, aminek a létezéséről sejtelmünk sem volt.

A NASA űrteleszkópjának adatai a világűrt és a fekete lyukak megértését is segítik

Az égbolt több mint egy évtized alatti változásának megfigyelése a csillagok kialakulásának megértését is segíti. A NEOWISE segítségével bepillanthatunk abba a porhalmazba, amelyben a csillagok születnek. A felvételek szerint a csillagkezdemények, azaz a protocsillagok villognak és fellángolnak, ahogy egyre több tömeget halmoznak fel az őket körülvevő porfelhőkből. A tudósok közel ezer protocsillag hosszú távú megfigyelését végezhetik a NEOWISE segítségével.

Az űrteleszkóp adatai a fekete lyukak megértését is segítik. A WISE több millió szupermasszív fekete lyukat fedezett fel távoli galaxisok középpontjában. Egy közelmúltban közzétett tanulmányban a szakemberek a NEOWISE adatait használták a távoli fekete lyukakat körülvevő forró, izzó gázból álló korongok méretének mérésére, amelyek túl kicsik és túl távoliak ahhoz, hogy bármilyen távcső érzékelhesse azokat.

– Soha nem számítottunk arra, hogy az űrszonda ilyen sokáig fog működni, és nem hiszem, hogy előre láthattuk volna, hogy ennyi adattal milyen eredményekre leszünk képesek – olvasható a NASA honlapján Peter Eisenhardt-nak, a NASA csillagászának a véleménye.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Európai Űrügynökség)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.