Csillagfilmet készítettek az újraélesztett űrszonda felvételeinek segítségével
Az amerikai űrügynökség (NASA) WISE néven indított útnak egy űrszondát 2009-ben, de egy évvel később elfogyott a hűtőanyaga, ezért 31 hónapra hibernálták az eszközt. A NASA 2013 szeptemberében újraélesztette, ami már NEOWISE (Near-Earth Object Wide Field Infrared Survey Explorer) néven ontja a szenzációs adatokat. Legújabb terméke egy csillagfilm, ami az utóbbi tizenkét év űrben bekövetkezett változásait mutatja meg.
Világûr, 2021. október 1.
Az Európai Ûrügynökség (ESA) által 2021. október 1-jén közreadott ábra a Merkúr közelében repülõ BepiColombo ûrszondáról. Az ESA és a Japán Ûrügynökség (JAXA) kifejlesztette és 2018-ban útnak indított BepiColombo kilencszer veszi igénybe egy bolygó gravitációs vonzását, hogy lelassítsa repülését, mielõtt a tervek szerint 2025-ben pályára áll a Merkúr körül. Egyszer a Földét, kétszer a Vénuszét és hatszor a Merkúrét, ez utóbbiét elõször 2021. október 1-jén.
MTI/EPA/Európai Ûrügynökség Fotó: -
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Milyen információkat küld a NEOWISE űrszonda a világűrből?
A NEOWISE űrszonda félévente a teljes égboltot lefotózza. Az összeillesztett képekből az univerzum – több százmillió objektum helyének és fényességének – térképe készíthető el. Az űrszonda 18 teljes égbolttérképének felhasználásával (a következő kettő 2023 márciusában jelenik meg) a tudósok megalkottak egy égboltfilmet, amely az utóbbi tizenkét év változásait mutatja be.
A térképek felbecsülhetetlen információforrások a csillagászok számára, azok összehasonlítása ugyanis olyan objektumokat tárhat fel, amelyek helyzete vagy fényereje az idő múlásával megváltozott.
– Ha ránézel az éjszakai égboltra, úgy tűnhet, hogy semmi sem változik, de ez nem így van – mondta Amy Mainzer, a NEOWISE vezető kutatója. – A csillagok lángolnak és felrobbannak. Kisbolygók süvítenek el mellettük. A fekete lyukak olykor széttépik a csillagokat. Az univerzum egy igazán mozgalmas, aktív hely.
Hogyan indította el a NASA a NEOWISE űrszonda misszióját?
A NEOWISE tudományos karrierjét WISE-ként kezdte. 2009 decemberében indult tíz hónapos missziójára, ennek keretében infravörös tartományban pásztázta az egész égboltot. 2010 októberében fogyott ki a hűtőanyag, négy infravörös detektorából kettő működésképtelenné vált. A NASA ekkor azonban még nem állította le működését, hiszen a hűtést nem igénylő két detektorral a szonda észlelte a közeli objektumokat.
A készülék több mint 34 ezer kisbolygót fedezett fel, és 158 ezer űrvándort azonosított 2011. februári leállítása előtt. A szondát 31 hónapos hibernáció után 2013 szeptemberében ébresztették fel – a NASA az aszteroidák és más Föld-közeli objektumok követésére állította rá az infravörös tartományban mérő teleszkópot.
A 2020-ban közzétett 12 égbolttérkép segítségével a kutatók a galaxisunkban található barna törpéket tanulmányozzák. A barna törpék úgy keletkeznek, ahogyan a csillagok, a tömegük viszont nem elég nagy ahhoz, hogy beinduljon bennük a csillaggá alakuláshoz szükséges energiatermelő fúzió.
Mivel a barna törpék relatíve hűvös objektumok, ezért a hő java részét az emberi szemmel nem látható infravörös hullámhosszon sugározzák ki – ami tökéletesen megfelel az űrteleszkóp számára.
A Földhöz közeli barna törpék gyorsabban mozognak az égen, mint a távolabbi csillagok. Ezek azonosításának egyik módja, ha a katalógusban található több milliárd objektum közül a mozgókat keressük. Az égbolttérkép segítségével a kutatók körülbelül 200 barna törpét találtak a Napunktól mindössze 65 fényévnyi távolságon belül.
A közeli barna törpék nagy száma azt mutatja, hogy a galaxisunkban számos olyan objektum van, aminek a létezéséről sejtelmünk sem volt.
A NASA űrteleszkópjának adatai a világűrt és a fekete lyukak megértését is segítik
Az égbolt több mint egy évtized alatti változásának megfigyelése a csillagok kialakulásának megértését is segíti. A NEOWISE segítségével bepillanthatunk abba a porhalmazba, amelyben a csillagok születnek. A felvételek szerint a csillagkezdemények, azaz a protocsillagok villognak és fellángolnak, ahogy egyre több tömeget halmoznak fel az őket körülvevő porfelhőkből. A tudósok közel ezer protocsillag hosszú távú megfigyelését végezhetik a NEOWISE segítségével.
Az űrteleszkóp adatai a fekete lyukak megértését is segítik. A WISE több millió szupermasszív fekete lyukat fedezett fel távoli galaxisok középpontjában. Egy közelmúltban közzétett tanulmányban a szakemberek a NEOWISE adatait használták a távoli fekete lyukakat körülvevő forró, izzó gázból álló korongok méretének mérésére, amelyek túl kicsik és túl távoliak ahhoz, hogy bármilyen távcső érzékelhesse azokat.
– Soha nem számítottunk arra, hogy az űrszonda ilyen sokáig fog működni, és nem hiszem, hogy előre láthattuk volna, hogy ennyi adattal milyen eredményekre leszünk képesek – olvasható a NASA honlapján Peter Eisenhardt-nak, a NASA csillagászának a véleménye.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
