Ez lehet a legkorábbi ismert írás

A napokban közölt tanulmány szerint egyes húszezer éves barlangfestéseknél alkalmazott pontok, vonalak, Y alakú jelek – ilyen szimbólumok többek között a franciaországi, híres lascaux-i barlangban is megfigyelhetők – a legkorábbi írott nyelv elemei. Egyfajta protoírás nyomai ezek, amelyet vadászó-gyűjtögető emberek alkottak meg. A kijelentéssel nem mindenki ért egyet.

Noha a paleolit barlangművészet kecses lovairól és kézlenyomatairól ismert, több ezer nonfiguratív vagy absztrakt jel van, amelyeket csak az elmúlt évtizedekben kezdtek el tanulmányozni. A húszezer évvel ezelőtt Európában élt emberek lenyűgöző barlangfestményeket készítettek állatokról, amelyeket furcsa jelekkel párosítottak: vonalakkal, pontokkal és Y alakú szimbólumokkal. Ezek a jelek a zsákmányállatok viselkedésére vonatkozhatnak, így ez az első ismert (proto)írás az emberiség történetében – sugallja a ­Cambridge Archeo­logy Journal című folyóiratban január ötödikén megjelent tanulmányban egy kutatócsoport. Ezek a pontok és vonalak valójában a környéken élő állatok párzási és ellési időszakát írja le. (A korai európaiak vadászó-gyűjtögető emberek voltak, akik sok ló-, szarvas- és bölényhúst ettek.)

– Ebből az következik, hogy a vándorlások, a párzás és az ellés időzítésének ismerete központi szempont volt akkoriban – írta a tanulmány első szerzője, Bennett Bacon. A csapat szerint a barlangrajzokon az állatokhoz kapcsolódó szimbólumok száma holdhónapok szerint rögzítette, hogy az adott faj mikor párosodott. Az Y alakú jel az ellést mutathatta meg. A több mint nyolcszáz, állatokkal kapcsolatos jelsorozat statisztikai elemzése alátámasztja azt az elképzelést, hogy szoros összefüggés van a jelek száma és azon holdhónapok között, amelyekben az adott állat köztudottan párosodik.

Ez lenne a legkorábbi ismert írás? Bacon és munkatársai tiltakoznak, legjobban protoírási rendszerként írható le, ami közbenső lépés az egyszerűbb jelölés és a teljes körű írás között.

A tanulmány társszerzője, Robert ­Kentridge, az egyesült királyságbeli ­Durham Egyetem Pszichológiai Tanszékének professzora szerint tanulmányuk egyik erőssége annak igazolása, hogy a pontok és vonalak jelentést közvetítenek, sőt olyan jelentést, amely fontos volt a paleolit vadászok életében. Szerinte a korabeli emberek nemcsak a jelenben éltek, hanem a múltbeli eseményeket is rögzítették, és ezekből arra is tudtak következtetni, hogy mikor következnek be hasonló események a jövőben.

Melanie Chang, a Portland Állami Egyetem paleoantropológusa a hírt közlő Live Science-t arról tájékoztatta, egyetért azzal, hogy a paleolitikum emberei rendelkeztek kognitív képességgel az íráshoz és az idő érzékeléséhez. Az eredmények azonban nem támasztják alá megfelelően a hipotéziseket. April Nowell, a kanadai Victoria Egyetem paleolitrégésze szerint „minden olyan tanulmányt szívesen fogadunk, amely a nonfiguratív jeleket részletesebben kutatja, de úgy gondolom, hogy számos olyan feltételezés él itt, amelyeket még be kell bizonyítani”.

Egy évtizeddel ezelőtt April Nowell és Genevieve von Petzinger végzős hallgató közösen létrehoztak egy adatbázist, amely több mint kétszáz dél-franciaországi és spanyolországi barlangból származó jelek és ismétlődő motívumok tucatjait tartalmazza. Legalább 32 különböző, ismétlődő jelet találtak. – Ezek közül hármat tanulmányoztunk, mert észszerűnek tűnt először a figuratív képekhez kapcsolódó leggyakoribb jelölésekre összpontosítani – mondta a Live Science-nek a tanulmány társszerzője, Paul Pettitt, a Durham Egyetem régészprofesszora.

Az egyszerű pontok és vonalak messze a leggyakoribbak. A bonyolultabb jelek közül az Y jel a leg­gyakoribb.

A kutatók azt tervezik, hogy más jeleket is elemeznek. Az egyes jelek jelentésének keresése helyett az „írásrendszert” alátámasztó nyelvi és kognitív alapokat keresik. Ezzel talán könnyebben megértik a paleolitikumi kommunikációt.

Borítókép: A Lascaux-barlang egyik festménye a szimbólummal (Fotó: Livescience.com)