Az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumok miatt akár tízmillió ember is meghalhat 2050-re – ezzel szemben pedig csak a környezetszennyezés csökkentésével vehetjük fel a küzdelmet – derül ki az ENSZ friss jelentéséből.
A becslések szerint 2019-ben 1,27 millió haláleset volt közvetlenül a gyógyszerrezisztens-fertőzéseknek tulajdonítható.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a környezet kulcsszerepet játszik az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában és terjedésében
– közölte az ENSZ Környezetvédelmi Programjában (UNEP).
Az antibiotikum-rezisztencia azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok, például baktériumok, vírusok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a korábban hatékony antibiotikumos kezelésekkel szemben.
Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség kialakulása természetes jelenség, azonban a szerek túlzott használata felgyorsíthatja a folyamatot. Ráadásul, mint írják, a fertőtlenítőszerek, antiszeptikumok és antibiotikumok mindenütt megtalálhatók a fogkrémektől a samponokon át a tehéntejig és a szennyvízig.
Amint az antibiotikumok megjelennek a környezetben – a gyógyszeripari és a mezőgazdasági tevékenységekből fakadó szennyezés miatt antibiotikumok jutnak a környezetbe, például a folyókba, amelyek sokszor ivóvizünk forrásai – beszivárognak a táplálékláncba: még halakban és szarvasmarhákban is kimutathatók.
Az ENSZ a káros folyamatot az éghajlatváltozásnak, a biológiai sokszínűség elvesztésének, valamint a környezetszennyezésnek tulajdonítja, szerintük a megelőzés lehet a megoldás, ezért felszólította a gyógyszeripart, hogy biztosítsa a hulladék és a szennyvíz megfelelő tárolását és tisztítását.
A kórházaknak pedig szennyvíztisztító rendszerek telepítését javasolják, hogy kivonhassák a gyógyszerszármazékokat a szennyvízből.
A mezőgazdaságban a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése lehet a kulcs – írják.
