A Naprendszer többi objektuma körüli gyűrűk az úgynevezett Roche-határon belül vagy annak közelében helyezkednek el. A határon belül a gravitáció darabokra tépné a holdat, a sziklatörmelékből gyűrűt hozva létre. Azon kívül a kődarabok közötti gravitáció erősebb, mint a központi testé, a törmelék egy vagy több holddá egyesül. – Mindig úgy gondoltuk, hogy [a Roche-határ] egyszerű – mondja Bruno Morgado. Az egyik oldalán gyűrű képződik, a másik oldalán hold. És most kiderült, hogy ez a határ nem határ.
A Quaoar távoli gyűrűjére van néhány lehetséges magyarázat. Lehet, hogy a megfigyelők éppen a megfelelő pillanatban kapták el a gyűrűt, még mielőtt az holddá változna.
De ez a szerencsés időzítés valószínűtlennek tűnik. Talán a Quaoar ismert holdja, a Weywot vagy egy másik (még) láthatatlan hold tartja stabilan a gyűrűt. Vagy lehet, hogy a gyűrű részecskéi úgy ütköznek, hogy elkerülik az összetapadást és a holddá alakulást. David Jewitt, az UCLA bolygókutatója – az 1990-es években segített felfedezni az első objektumokat a Kuiper-övben – szerint egyelőre nem tudni, hogy a magyarázatok közül melyik a helyes, mert nincsenek elméleti előrejelzések az ilyen gyűrűkre.
Borítókép: Fotó - Reuters
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!