A NATO-tagállamok egyre nagyobb összegeket fordítanak védelmi kiadásokra, ám felmerül a kérdés: vajon van-e elegendő ipari kapacitás ahhoz, hogy mindez ténylegesen működő fegyverek formájában hasznosuljon? Siklósi Péter szerint a folyamatot hosszabb távon kell szemlélni. Mint mondta, Európa évtizedeken keresztül alacsony szinten tartotta a védelmi kiadásokat, ez azonban fokozatosan változik.
A szakértő emlékeztetett: 2014 és 2024 között az átlagos európai védelmi költés a GDP 1,2 százalékáról 2 százalékra emelkedett, és a hágai NATO-csúcson megszületett a döntés, hogy tíz éven belül ez az arány 3,5 százalékra nőjön. Hozzátette:
– Békeidőben, kapitalizmusban a piac határozza meg a hadiipari cégek tevékenységét. Most azonban megjelent egy jelentős pénzügyi forrás a kormányoknál, amit az ukrajnai háború tapasztalatai alapján fognak elkölteni. Ennek nyomán a kapacitások is egyre inkább kiépülnek.
Siklósi úgy fogalmazott, hogy egy gyár felépítése vagy kibővítése nem megy egyik napról a másikra, de a folyamat már elkezdődött. Példaként említette a Rheinmetallt, amely sorra nyitja az új gyárakat és növeli termelését.
