Újraépülőben a hadiipar – idő kell, míg Európa behozza lemaradását

Az európai védelmi kiadások látványosan emelkednek, a NATO-tagállamok egyre nagyobb összegeket fordítanak haderejük megerősítésére, ám a kérdés az, hogy a pénz valóban megjelenik-e kézzelfogható fegyverekben és a hadiipar bővülő termelésében. Bár a beruházások sorra indulnak, a gyárak felépítése és a termelés bővítése hosszabb folyamat – hangsúlyozta lapunknak Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A Thales herstali gyártóüzemében 2025. október 3-án Fotó: VIRGINIE LEFOUR Forrás: Belga

A NATO-tagállamok egyre nagyobb összegeket fordítanak védelmi kiadásokra, ám felmerül a kérdés: vajon van-e elegendő ipari kapacitás ahhoz, hogy mindez ténylegesen működő fegyverek formájában hasznosuljon? Siklósi Péter szerint a folyamatot hosszabb távon kell szemlélni. Mint mondta, Európa évtizedeken keresztül alacsony szinten tartotta a védelmi kiadásokat, ez azonban fokozatosan változik.

Védelmi és hadiipari kiállítás Londonban Fotó: BURAK BIR/ANADOLU AGENCY

A szakértő emlékeztetett: 2014 és 2024 között az átlagos európai védelmi költés a GDP 1,2 százalékáról 2 százalékra emelkedett, és a hágai NATO-csúcson megszületett a döntés, hogy tíz éven belül ez az arány 3,5 százalékra nőjön. Hozzátette: 

– Békeidőben, kapitalizmusban a piac határozza meg a hadiipari cégek tevékenységét. Most azonban megjelent egy jelentős pénzügyi forrás a kormányoknál, amit az ukrajnai háború tapasztalatai alapján fognak elkölteni. Ennek nyomán a kapacitások is egyre inkább kiépülnek.

Siklósi úgy fogalmazott, hogy egy gyár felépítése vagy kibővítése nem megy egyik napról a másikra, de a folyamat már elkezdődött. Példaként említette a Rheinmetallt, amely sorra nyitja az új gyárakat és növeli termelését.

Arra a felvetésre, hogy a lőszerhiány és a kritikus alkatrészek beszerezhetetlensége jelentheti a legnagyobb akadályt, úgy reagált: – Kétségtelenül a lőszergyártás az egyik szűk keresztmetszet, hiszen békeidőben nem volt szükség hatalmas készletekre. A meglévők ráadásul nagyrészt Ukrajnába kerültek. 

Példaként hozta fel a lőporgyártást is, amely Európában szinte teljesen eltűnt, mert veszélyes és környezetszennyező, ezért korábban inkább a Távol-Keletről szerezték be. 

– Olyan világban élünk, ahol nem lehetünk biztosak abban, hogy ezek az ellátási láncok mindig működnek majd. Ezért a Nyugatnak újra el kell kezdenie saját magának gyártani

 – tette hozzá a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

West Faces Same Supply Chain Constraints That Threaten Ukrainian Drone Industry, Report Says - Defense Daily https://t.co/yeoudophj7

— Defense Daily (@DefenseDaily) October 3, 2025

Hangsúlyozta, hogy nemcsak a lőszer, hanem más iparágak, például az akkumulátorgyártás terén is új kapacitásokat kell kiépíteni Európában, hiszen a kontinens sokáig nagymértékben Kínára és a Távol-Keletre hagyatkozott.

A képzett munkaerő hiányával kapcsolatban optimistán nyilatkozott. Úgy vélekedett: – Európában a munkaerő alapvetően képzett, és az átképzés viszonylag egyszerűen megoldható. Aki korábban mikrobuszokat szerelt össze, az némi átképzés után képes lesz páncélozott szállító járműveket összerakni.

Kiemelte Magyarország szerepét is, amely az elmúlt években jelentős hadiipari beruházásokat indított, a lőszergyártástól kezdve a páncélozott járművek előállításáig. Mint mondta, hazánk nemzetközi együttműködésben, több különböző ország hadipari cégeivel partnerségben, határozottan felfutóban van ezen a területen.

Borítókép: A Thales herstali gyártóüzemében 2025. október 3-án (Fotó: AFP)