Németországban egyébként a bérek esetében alig szűkült az olló kelet és nyugat között. Amíg nyugaton a havi átlagkereset bruttó 4800 euró, addig keleten bruttó 3900 euró körül van. A különbség 17 százalék, rendkívül magas. A jövő évi német költségvetés egyharmadát a tartozások visszafizetésére és a kamatok törlesztésére kell fordítani. Merz 16 milliárd eurós költségcsökkentést szeretne jövőre elérni.

A holland miniszterelnök két meglepő bejelentést tett. Országa nem hajlandó elfogadni Ukrajna gyorsított csatlakozását, és fenn kell hogy maradjon ebben a kérdésben az egyhangúság rendszere. A másik, hogy megállapodást kötött Ugandával, hogy az illegálisan belépett és kiutasított migránsokat Ugandába küldik vissza. Hasonló megállapodásokat kötött az elmúlt hónapokban többek között Nagy-Britannia és Olaszország is.

Putyin felszólalt Szocsiban, a Valdaj fórumán. Ismertette az orosz álláspontot a világpolitika fő kérdéseiben, kitért a kitűnő orosz–kínai kapcsolatokra. Elmondta, hogy az orosz–ukrán háborúért a felelősség Európát terheli. Óvatosan, de bízik az orosz–amerikai viszony fejlődésében is. Válaszolt újságírói kérdésekre. Amikor megkérdezték, hogy miért küldött drónokat nyugat-európai fővárosok fölé, azt válaszolta, hogy „jó, akkor nem fogok küldeni”. Sor került egy újabb orosz–ukrán hadifogolycserére. Mindkét fél szabadon engedett 185 katonát és húsz civil foglyot.

Az USA elnöke és hadügyminisztere összehívta a legfelsőbb katonai vezetést Virginiába. A miniszter bejelentette, hogy a cél a háborúra és a győzelemre való felkészülés. Aki nem ért egyet ezekkel a célokkal, távozzon önként a hadsereg állományából. Mostantól kevesebb lesz az elméleti oktatás és több a gyakorlati képzés. A szintek elérése, a mérce nők és férfiak esetében ugyanaz lesz. Évi két kötelező erőnléti vizsgát vezetnek be. Tilos a szakáll, a hosszú haj, és nem akarnak kövér katonákat látni. Ez igaz a tábornoki karra is. 

Az elmúlt hét érdekes fejleménye volt, hogy az ENSZ nagyobb szerepet akar vállalni a hai­ti konfliktus rendezésében. Az USA partjai közelében lévő szigetországban bűnbandák gyakorolják a hatalmat. A világszervezet véget akar vetni ennek a folyamatnak, 5500 katonát és rendőrt küld a szigetre a rend helyreállítása érdekében. A cél a bűnbandák felszámolása, ami nem lesz egyszerű feladat. A sziget keleti felében lévő Dominikai Köztársaságban a kormány gyakorolja a hatalmat, és hasonló atrocitások nincsenek.

Marokkóban, ahol az elmúlt években viszonylagos nyugalom volt, a nagyvárosok és a tartományok nagy részére kiterjedt egy általános felkelés. A városokban az analfabéták aránya több mint 17, vidéken több mint 38 százalék. A lakosság egyharmadának nincs egészségügyi biztosítása. A munkanélküliség országosan 21 százalék, de a fiatalok esetében 39,5 százalék. Ezek húsz százaléka diplomás. A tüntetők hangsúlyozzák, hogy nem az uralkodó, hanem a korrupt kormány ellen lépnek fel.

Csehországban, a parlamenti választásokon magas, 68 százalékos részvételi arány mellett fölényes győzelmet aratott Orbán Viktor szövetségese: Andrej Babis és a konzervatív-jobboldali ANO a szavazatok 34, 62 százalékát kapta. A progresszív-liberális Petr Fiala-féle SPOLU pártszövetség várhatóan kiesik a hatalomból.