Nagy győzelem Csehországban

Az elmúlt hét egyik legizgalmasabb eseménye a moldovai választás volt. Itt csaptak össze a befolyásért az orosz- és az Európa-pártiak. Közvetlenül a választások előtt két oroszbarát pártot betiltottak, így azok nem indulhattak. A választók részvétele viszonylag magas, 52 százalék volt. A parlament 101 képviselőjét négy évre választották meg.

Hasonlóan az előző voksoláshoz, a külföldön élő moldovaiak aktívan részt vettek a szavazáson. A Nyugat-barát, Európai Uniót és Moldova európai integrációját támogató Cselekvés és Szolidaritás Párt győzött a szavazatok 50,14 százalékával. Ez 55 helyet jelentett a parlamentben. Abszolút többség. Az oroszbarát Hazafias Választási Blokk 24 százalékot kapott. Az oroszbarát erők nem fogadták el a választási vereséget, és tüntetéseket szerveztek. Az első demonstrációt már megtartották a fővárosban.

Az ország Európa egyik legszegényebbike, lakóinak a száma mintegy 2,4 millió fő. Területe 34 ezer négyzetkilométer. A választások előtt már egyértelmű volt, hogy bárki lesz is a vesztes, az eredményt nem fogja elismerni. Újabb feszültségforrás jött létre (maradt fenn) Európa keleti felében.

Ukrajna aktív diplomáciai tevékenységet folytatott a koppenhágai EU-csúcsértekezlet után. Zelenszkij elnök mindenkivel tárgyalt, aki bármilyen szerepet is játszik az orosz–ukrán háborúban. Mindenkitől aktív részvételt kért a háborúban, Ukrajna katonai és politikai támogatását.

Merz német kancellár megígérte a Belgiumban lévő orosz vagyon, 140 milliárd euró átadását, mire a belga miniszterelnök tiltakozott, hogy ennek beláthatatlan következményei lennének, és csak nemzetközi garanciák esetén lenne erre hajlandó. Belgiumban a lakosság azt kérte, hogy a hadsereg vonuljon ki az utcákra, és járőrözzenek, hogy visszaszorítsák a migránsok által elkövetett bűncselekményeket.

Lavrov orosz külügyminiszter a német javaslatra válaszként bejelentette, hogy Németország sohasem lesz az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagja. Ez Németország régi kérése, főleg a német egység és azután, hogy Európa másik két vezető hatalma, Franciaország és Nagy-Britannia mint a második világháború győztesei és atomhatalmak, a szervezet létrejötte óta állandó tagok.

Németországban egyébként a bérek esetében alig szűkült az olló kelet és nyugat között. Amíg nyugaton a havi átlagkereset bruttó 4800 euró, addig keleten bruttó 3900 euró körül van. A különbség 17 százalék, rendkívül magas. A jövő évi német költségvetés egyharmadát a tartozások visszafizetésére és a kamatok törlesztésére kell fordítani. Merz 16 milliárd eurós költségcsökkentést szeretne jövőre elérni.

A német politikai és gazdasági előrejelzések nem túl biztatók. A pártok rangsorában fej fej mellett áll a CDU/CSU és az AfD. Németországban 2040-re csak háziorvosokból 1300 fős hiány várható. Ennek egyik, de nem egyetlen oka, hogy Svájcban az orvosok jóval többet keresnek, és sok orvos átmegy dolgozni az alpesi köztársaságba.

A holland miniszterelnök két meglepő bejelentést tett. Országa nem hajlandó elfogadni Ukrajna gyorsított csatlakozását, és fenn kell hogy maradjon ebben a kérdésben az egyhangúság rendszere. A másik, hogy megállapodást kötött Ugandával, hogy az illegálisan belépett és kiutasított migránsokat Ugandába küldik vissza. Hasonló megállapodásokat kötött az elmúlt hónapokban többek között Nagy-Britannia és Olaszország is.

Putyin felszólalt Szocsiban, a Valdaj fórumán. Ismertette az orosz álláspontot a világpolitika fő kérdéseiben, kitért a kitűnő orosz–kínai kapcsolatokra. Elmondta, hogy az orosz–ukrán háborúért a felelősség Európát terheli. Óvatosan, de bízik az orosz–amerikai viszony fejlődésében is. Válaszolt újságírói kérdésekre. Amikor megkérdezték, hogy miért küldött drónokat nyugat-európai fővárosok fölé, azt válaszolta, hogy „jó, akkor nem fogok küldeni”. Sor került egy újabb orosz–ukrán hadifogolycserére. Mindkét fél szabadon engedett 185 katonát és húsz civil foglyot.

Az USA elnöke és hadügyminisztere összehívta a legfelsőbb katonai vezetést Virginiába. A miniszter bejelentette, hogy a cél a háborúra és a győzelemre való felkészülés. Aki nem ért egyet ezekkel a célokkal, távozzon önként a hadsereg állományából. Mostantól kevesebb lesz az elméleti oktatás és több a gyakorlati képzés. A szintek elérése, a mérce nők és férfiak esetében ugyanaz lesz. Évi két kötelező erőnléti vizsgát vezetnek be. Tilos a szakáll, a hosszú haj, és nem akarnak kövér katonákat látni. Ez igaz a tábornoki karra is.

A genderideológia a hadseregen belül véget ér. Az elnök bejelentette, hogy Amerikának huszonöt év előnye van az oroszokkal és a kínaiakkal szemben a haditechnika területén. Célja az orosz–ukrán csúcstalálkozó előkészítése. A hadseregnek a jövőben feladata lesz a belpolitikai konfliktusokban való aktív részvétel.

Az elmúlt hét érdekes fejleménye volt, hogy az ENSZ nagyobb szerepet akar vállalni a haiti konfliktus rendezésében. Az USA partjai közelében lévő szigetországban bűnbandák gyakorolják a hatalmat. A világszervezet véget akar vetni ennek a folyamatnak, 5500 katonát és rendőrt küld a szigetre a rend helyreállítása érdekében. A cél a bűnbandák felszámolása, ami nem lesz egyszerű feladat. A sziget keleti felében lévő Dominikai Köztársaságban a kormány gyakorolja a hatalmat, és hasonló atrocitások nincsenek.

Marokkóban, ahol az elmúlt években viszonylagos nyugalom volt, a nagyvárosok és a tartományok nagy részére kiterjedt egy általános felkelés. A városokban az analfabéták aránya több mint 17, vidéken több mint 38 százalék. A lakosság egyharmadának nincs egészségügyi biztosítása. A munkanélküliség országosan 21 százalék, de a fiatalok esetében 39,5 százalék. Ezek húsz százaléka diplomás. A tüntetők hangsúlyozzák, hogy nem az uralkodó, hanem a korrupt kormány ellen lépnek fel.

Csehországban, a parlamenti választásokon magas, 68 százalékos részvételi arány mellett fölényes győzelmet aratott Orbán Viktor szövetségese: Andrej Babis és a konzervatív-jobboldali ANO a szavazatok 34, 62 százalékát kapta. A progresszív-liberális Petr Fiala-féle SPOLU pártszövetség várhatóan kiesik a hatalomból.