Idén is tematikus szekciók segítik az eligazodást a filmkínálatban, amit egy nyitó- és zárófilm is gazdagít, sőt egy bónuszblokkot is betettek a szervezők. A program egyik pillére Korea nemzeti felszabadulásának 80. évfordulója: ennek tiszteletére olyan filmek is vászonra kerülnek, amelyek a történelmi emlékezést állítják középpontba. Az érdeklődők részt vehetnek közönségszavazáson és egy mesterkurzuson is a szakemberekkel.
Korea a filmvásznon
Az Arcok szekcióban idén a koreai filmvilág kiemelkedő tehetségeit ismerhetik meg a nézők. A programban három ígéretes rendező – Sim Hjeongjun, Oh Jung-min és Kangyu Garam – munkáit mutatják be, és a vetítések után a CineTalk programon személyesen is találkozhatnak velük. Az elsőszülött fiú Oh Jung-min rendezésében érzékeny családtörténet, amely egy régi ház falai között bontja ki a múlt és jelen közötti feszültségeket. A filmrendező lapunknak elmondta, hogy Korea hagyományosan agrártársadalom volt, amelyet közel 700 éven át a konfuciánus elvek tartottak fenn. A modernizáció és a demokratizálódás után azonban ez a gondolkodás nagyrészt a múlt emlékévé vált, és ma már nem rezonál teljes mértékben a kortárs dél-koreai társadalommal.
Munkájában azt vizsgálta, hogyan formálta az embereket a történelem sodrása, és miként élhetnek együtt egy fedél alatt különböző generációk – eltérő filozófiai világképekkel – a gyors modernizáció közepette.
– Úgy gondolom, hogy egy család tagjai természetes módon hozzák felszínre a saját attitűdjeiket és gondolkodásmódjukat a vásznon – mondta Oh Jung-min.
– Számomra az volt a cél, hogy egy család „mikrotörténetét” a lehető legpontosabban dokumentáljam. Hiszem, hogy ha a direkt politikai állításokat elhagyjuk, akkor a film – paradox módon – még erősebben képes politikailag rezonálni.
Ezt a leckét tanultam meg Ozu Jaszudzsiró munkásságából.
Arra a kérdésünkre, mennyire relevánsak ma a konfuciánus értékek, akár Koreában, akár a nemzetközi közönség számára, a rendező határozottan válaszolt: – Úgy vélem, abban a korban élünk, amikor a „nagy narratívák” elvesztették erejüket. Ugyanakkor szomorú valóság, hogy miközben a modern emberek elhanyagolják a konfucianizmus alapvető értékeit – az emberséget, az igazságosságot, az illendőséget és a bölcsességet –, lassan elveszítik még a legalapvetőbb emberi tisztességérzetet is – tette hozzá. Ju Hje Rjong, a Koreai Kulturális Központ igazgatója elmondta, hogy az elmúlt 18 évben a koreai filmfesztivál Budapesten egy szerény bemutatóból Magyarország egyik legjobban várt filmes-kulturális eseményévé vált. Az évek során a programkínálat egyre színesebb lett a más fesztiválokkal való együttműködésnek köszönhetően. Idén a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm-fesztivállal, a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivállal, valamint a Csondzsui Nemzetközi Filmfesztivállal közösen mutatnak be új műfajokat a magyar közönségnek. – Az elmúlt húsz évben a koreai film hatalmas változáson ment keresztül tartalmi és formai szempontból egyaránt, és erőteljes visszhangot keltett a nemzetközi közönség körében is –hangsúlyozta az igazgató. – A rendezők elmosták a műfaji határokat: olyan történeteket alkottak, amelyek társadalmi kérdéseket érintenek, ugyanakkor univerzális témákat – család, ambíció, bosszú vagy túlélés – dolgoznak fel, így műveik egyszerre szólnak a hazai és a globális nézőkhöz. Az idei fesztivál filmjei különösen jól példázzák ezeket a sajátosságokat, és meggyőződésem, hogy erősen rezonálnak majd a magyar közönséggel is.
Az elmúlt 18 évben a koreai filmfesztivál Budapesten kulturális hídként szolgált Korea és Magyarország között, és a jövőben is ezt a szerepet fogja betölteni –foglalta össze Ju Hje Rjong.
