Az úgynevezett tapping (kopogási) feladat során első osztályos gyerekeket arra kértek, hogy a hallott metronómhanggal vagy zenei részlettel harminc másodpercig együtt kopogjanak, majd az inger befejezése után további harminc másodpercig folytassák a kopogást. Ehhez digitális dobpadot használtak, amellyel nagyon pontosan mérhetők a ritmustól való eltérések, de az is, mennyire egyenletes a kopogás.
Két évvel később, amikor a gyerekek már harmadik osztályba jártak, a vizsgálatot megismételték.
A módszer eredményesnek bizonyult: az első osztályos kopogás előre jelezte a harmadik osztályos olvasási és helyesírási teljesítményt. Azok a gyerekek, akik elsősként egyenletesebb kopogást produkáltak, később folyékonyabban és pontosabban olvastak, ráadásul a helyesírásuk is jobb volt, függetlenül a nonverbális intelligenciájuktól, a szókincsüktől és a rövid távú emlékezetüktől.
A ritmusérzék és az olvasási folyamatok között feltárt kapcsolat azt bizonyítja, hogy az olvasási nehézség korai felismerése szempontjából lényeges a gyerekek ritmusérzékének vizsgálata. Másrészt felveti a lehetőségét az olvasási készség ritmikus foglalkozásokkal való fejlesztésének.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!