A tanulási nehézségre a rossz ritmusérzék is utalhat

A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másoknak nehezebben megy. Az ELTE kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely lehetővé teszi a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését és fejlesztését. Eredményük a Scientific Re­portsban jelent meg.

Az úgynevezett tapping (kopogási) feladat során első osztályos gyerekeket arra kértek, hogy a hallott metronómhanggal vagy zenei részlettel harminc másodpercig együtt kopogjanak, majd az inger befejezése után további harminc másodpercig folytassák a kopogást. Ehhez digitális dobpadot használtak, amellyel nagyon pontosan mérhetők a ritmustól való eltérések, de az is, mennyire egyenletes a kopogás.

Két évvel később, amikor a gyerekek már harmadik osztályba jártak, a vizsgálatot megismételték.

A módszer eredményesnek bizonyult: az első osztályos kopogás előre jelezte a harmadik osztályos olvasási és helyesírási teljesítményt. Azok a gyerekek, akik elsősként egyenletesebb kopogást produkáltak, később folyékonyabban és pontosabban olvastak, ráadásul a helyesírásuk is jobb volt, függetlenül a nonverbális intelligenciájuktól, a szókincsüktől és a rövid távú emlékezetüktől.
A ritmusérzék és az olvasási folyamatok között feltárt kapcsolat azt bizonyítja, hogy az olvasási nehézség korai felismerése szempontjából lényeges a gyerekek ritmusérzékének vizsgálata. Másrészt felveti a lehetőségét az olvasási készség ritmikus foglalkozásokkal való fejlesztésének.

A figyelemzavar létrejöttében lehet-e szerepe annak, hogy egyre fiatalabb korban, egyre többféle elektronikai eszköz érhető el a kisgyerekeknek, amik nem segítik a koncentrálóképesség kifejlődését? Az egyetemi adjunktus szerint valóban felmerült, hogy lehet összefüggés a figyelemzavar és a technikai eszközök nagyobb mértékű használata között, de az ezzel kapcsolatos kutatások nem szolgálnak meggyőző bizonyítékokkal. Ugyanakkor az olvasási és figyelmi nehézségek valóban együtt járhatnak, de nem lehet ok-okozati viszonyt megállapítani a kettő között.

Honbolygó Ferenc úgy gondolja, hogy az olvasás elsajátítása szempontjából mindegy, hogy milyen eszközt használnak a gyerekek, az a fontos, hogy sokat olvassanak.

Borítókép: A kopogási feladat során első osztályos gyerekeket teszteltek. (Forrás: ELTE)