Köztudott, hogy Beethoven pályafutását alapvetően befolyásolta egyre súlyosbodó hallásproblémája, ami odáig fajult, hogy a zeneszerző 45 éves korára teljesen megsüketült. Beethoven gyomor-bélrendszeri problémákkal és májkárosodással is küzdött. Feltételezik, hogy rosszul működő mája felelős azért, hogy a zeneszerző bőre 1821 nyarán besárgult. A megannyi egészségügyi probléma kiváltó okára nem könnyű válaszolni kétszáz év távlatából. A kutatók a zeneszerző 1863-as és 1888-as exhumálása után készített boncolás jegyzetekre és más történelmi dokumentumokra hagyatkoztak. És most a hajszálakra, amelyek segítségével elkészítették a géniusz géntérképét.
A zeneszerző 1827. március 26-án bécsi lakásában (sok történész szerint) májelégtelenségben vesztette életét. A család által elajándékozott, a gyűjtőktől megkapott hajfürtök elemzése azt mutatja, hogy Ludwig van Beethoven génjei számos kockázati tényezőt hordoztak – számoltak be tudósok a Current Biology folyóiratban. – Ez a megnövekedett kockázat – egy esetleges májfertőzéssel és a zeneszerző állítólagos ivási szokásaival párosulva – okozhatta Beethoven 56 éves korában bekövetkezett halálát – mondta a Sciencenews.org tudományos portálnak Tristan Begg, a Cambridge-i Egyetem antropológusa.
– Csak néhány történelmi személynek – például III. Richárd angol királynak – végezték el a DNS-elemzését. Ám ezek a genetikai eredmények a zeneszerző esetében olyan információkkal szolgálnak, amelyeket kétszáz év elteltével semmilyen anatómiai vizsgálat nem adhat – mondta Carles Laalueza-Fox, a barcelonai Evolúciós Biológiai Intézet paleogenetikusa.
