A japán folklór egyik népszerű alakja a ningjo (halember, sellő, hableány), amelyről azt tartják, hogy a tengerekben, óceánokban él. 2022-ben fedezték fel a kutatók azt a ningjót, amely egy körülbelül harminc és fél centiméter hosszú, lezárt fadobozban hevert egy japán templomban, Okajama prefektúrában.
A japán mitológiából ismert halszerű lény a hiedelmek szerint segít a betegségek gyógyításában és a hosszú élet elérésében.
A kutatók eddig azt hitték, hogy a templomi sellő egy majom törzséből és fejéből készült, amelyet egy lefejezett hal testére varrtak. A kísérteties hibridet korábban a templom üvegvitrinjében állították ki, hogy az emberek imádhassák. A vitrinből több mint negyven éve vették ki. A múmia dobozában található levél azt állítja, hogy a példányt egy halász fogta valamikor 1736 és 1741 között, de valószínűleg évtizedekkel később hozták létre, hogy eladják jómódú embereknek, akik egészségük javítására vagy hosszabb életre vágytak.
A japán Kurashiki Tudományos és Művészeti Egyetem kutatói 2022 februárjának elején vették birtokukba a sellőt a templom papjainak engedélyével. A szakemberek röntgent és CT-t, radiokarbon kormeghatározást, elektronmikroszkópot és DNS-elemzést használtak a lelet vizsgálatánál. Az eredmények azt mutatták, hogy a sellő törzse nem majomé, hanem túlnyomórészt szövetből, papírból és pamutból készült, amelyeket a nyaktól a hát alsó részéig futó fémtűk tartottak össze.
Homok és szén keverékéből készült festékkel kenték le.
A sellő állkapcsa és fogai valószínűleg egy ragadozó halé lehettek, karmai pedig keratinból készültek, vagyis valószínűleg valódi, de azonosíthatatlan állattól származtak. A sellő alsó fele egy halé lehetett, valószínűleg rájaféléé. A kutatók nem tudták azonosítani a sellő teljes DNS-ét, de a pikkelyek radiokarbonos kormeghatározása azt mutatta, hogy a szerves alkotóelemek az 1800-as évek elejéről származnak.
Az új elemzés azt sugallja, hogy a sellőt nagy valószínűséggel azért hozták létre, hogy elhitessék az emberekkel, hogy a ningjók feltételezett gyógyító képességei valódiak. Ez azonban azt is mutatja, hogy az alkotást létrehozó trükközők a vártnál sokkal nagyobb erőfeszítést tettek a hamis lény összevarrására. Japánban 14 másik „sellőt” ismernek, és a csapat most azt reméli, hogy összehasonlítás céljából többet is elemezhet.
Borítókép: Ez a sellő a British Museum egyik kincse (Forrás: British Museum