Nyestkutyát lőttek a Jászságban

Nyestkutyát ejtett el Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az alattyáni vadásztársaság egyik tagja. Egyre gyakoribbak a nem őshonos fajokról érkező hasonló hírek. Tavaly szeptemberben például Zalából jelentették, hogy terjed a nutria, amely hódpatkány, mocsári hód néven is ismert rágcsáló.

Raccoon dog in grass Germany Fotó: MICHAEL BREUER

A jászsági vadászat elején a 84 éves Mosonyi Sándor előtt a semmiből tűnt fel a ragadozó – számolt be az esetről az Agrojager.hu. A nem őshonos ragadozó a vadász felé tartott, aki a megfelelő pillanatban rálőtt a nyestkutyára. Az elejtett vadat a vizsla azonnal a gazdájához vitte. A hajtás végén mindenki meglepődött, mivel ilyen ragadozót csak fényképről ismertek a vadászok. Ez az első hivatalos, dokumentált eset, amikor a jászsági medencében nyestkutyát ejtettek el. Másutt is elvétve lőnek ilyen állatot.

A nyestkutya első példányai az 1980-as évekből ismertek hazánkban. A hazai állomány napjainkra stabil és nem jelentős, éves terítéke országosan tíz-húsz példány. Az előbbihez hasonlóan inváziós faj az észak-amerikai eredetű mosómedve, amelyet először az 1920-as években telepítettek be Európába. Jelenlétéről – a nyestkutyához hason­lóan – az 1980-as évektől tudunk, populációja részben az Ausztria felől terjed, de számos példány hazai tenyészetekből szabadult ki (vagy engedték ki). Állománya alacsony, évente legfeljebb tíz példányt lőnek ki.

A Zalában terjedő, Dél-Amerikában őshonos nutriát értékes prémje és húsa miatt a XIX. század végén telepítették Európába. Hazánkba nagy valószínűséggel a szomszédos országok felől, tenyészetekből szökött példányok utódai jutottak el. (Zalában 2016-ban észlelték az első példányát.) 2021-ben sikeres szaporodását is megfigyelték, önfenntartó populációja alakult ki a területen. Ez aggodalomra adhat okot, mivel – olvasható a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján – a nutria szapora rágcsáló, évente két alkalommal kettő–kilenc kölyköt hozhat világra.

A nutriák a vízfolyások töltésébe üregeket ásnak, szántóföldi növényeket falnak fel, emellett az őshonos fajokra is veszélyt jelentenek.

Egy másik rágcsáló, az eruázsiai hód a túlzott vadászat miatt az 1800-as évek közepén kipusztult Magyarországról. Az 1990-es években történt betelepítések igen sikeresek voltak, az őshonos faj terjeszkedik, állománya folyamatosan nő. Éppen a dinamikus gyarapodás miatt – tavaly július óta – az eurázsiai hód bekerült azon fajok közé, amelyek riaszthatók, elejthetők, gyéríthetők, állományuk szabályozása engedélyezhető.

Bár nehéz meghatározni, hogy az elmúlt évszázadokban mennyire volt jellemző és gyakori faj hazánkban az aranysakál, folyamatos jelenléte a XX. század első feléig igen valószínű. Ezt követően néhány évtizedig nem bukkant fel, kipusztult fajként emlegették, de az elmúlt évtizedekben stabilan megtelepedett. Napjainkra a faj az egész országban jelen van, dinamikusan terjed és gyarapodik – évente 2500 példányt puffantanak le a vadászok.

Becslések szerint évente a világgazdaság teljesítményének öt százalékát emésztik fel az inváziós növény- és állatfajok okozta károk. Az Európai Unióban ez évi 12,5 milliárd euró kárt jelent.

Borítókép: az első nyestkutyák az 1980-es évektől ismertek hazánkban (Fotó: Europress/AFP)