Az extrém hőség miatt egyre nehezebb lesz élni a közel-keleti városokban

A Közel-Keleten élők évezredek óta hozzászokhattak a rekkenő hőséghez, de ahhoz nem, ami a globális hőmérséklet-emelkedés miatt rájuk vár. Ahogy a hőhullámok egyre gyakoribbá válnak, ott is növekszik majd az extrém hőséghez köthető halálesetek száma. Mennyire készült fel a Közel-Kelet a szélsőséges hőhullámokra? A válasz Európának alapvető, hiszen a klímamenekültek onnan és Észak-Afrikából érkezhetnek a kontinensre.

PALESTINIAN-GAZA-WEATHER-HEAT Fotó: MAHMUD HAMS

A Közel-Keleten és Észak-Afrikában élőket fenyegeti leginkább a szélsőséges hőség. Amikor a hőmérő higanyszála 50 Celsius-fok fölé emelkedik Irakban, a helyieket felszólítják, hogy maradjanak zárt helyen. Holoud al-Amiri bagdadi újságírónő a Dw.com-nak arról beszélt, hogy általában az állami al-Iraqiya televíziós csatornán kapják az információkat, hogy ne menjenek dolgozni, figyeljenek a kiszolgáltatottakra, illetve tegyenek vizet a fák alá az állatok részére. – Az emberek megtanulnak együtt élni a hőséggel, és folyamatosan alkalmazkodnak – állította Holoud al-Amiri. Az alkalmazkodás része a házak felső emeletének lezárása nyáron. Holoud al-Amiri szerint az irakiak maguk próbálják megoldani ezeket a problémákat, mert nem hisznek abban, hogy a kormány segít nekik.

A Nature Sustainability tudományos folyóiratban idén májusban megjelent kutatás feltérképezte a szélsőséges hőség hatásait arra az esetre, ha a globális hőmérséklet több mint másfél Celsius-fokkal emelkedik a következő ötven évben. Arra jutattak, hogy a Közel-Keleten élők többsége 2050-re rendkívüli hőségnek lesz kitéve. A The Lancet folyóiratban áprilisban megjelent másik tanulmány azt vizsgálta, mennyivel emelkedik a hőség okozta halálesetek száma a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ha a bolygó tovább melegszik. A hőség miatt jelenleg százezer ember közül évente kettő veszíti életét, az évszázad utolsó két évtizedében százezer ember közül 123 lesz a hőség áldozata. Ez azt jelenti, hogy Irakban 2100-ra évente körülbelül 138 ezer ember hal meg hőség miatt. – ez a szám akkor igaz, ha a jelenleg 43 milliós ország népessége 2100-ra 113 millióra nő.

A Lancet tanulmánya azt is megjegyezte, hogy a 2050-es évekre a lakosság csaknem 70 százaléka várhatóan nagyvárosokban fog élni, és 2100-ra az idősek száma meghaladja a fiatalokét a régióban. „Az időskor és a nagy népsűrűség egyaránt kulcsfontosságú kockázati tényező a hőséggel összefüggő betegségek és halálozás szempontjából” – írták a tanulmány szerzői. Ennek oka, hogy az idősek érzékenyebbek a szélsőséges időjárási helyzetekre, a városok pedig általában melegebbek az úgynevezett városi hőszigethatás miatt. Ezt olyan tényezők okozzák, mint a sűrűbb beépítettség, a hőt elnyelő sötét aszfalt és a lombozat hiánya. A városokban 2–9 fokkal melegebb lehet, mint a környező vidékeken.

– Bár a szélsőséges hőség a leghalálosabb meteorológiai veszély, gyakran alábecsülik vagy figyelmen kívül hagyják – mondta a Dw.com-nak Eleni Myrivili, az ENSZ Emberi települési programjának főosztályvezetője. Ahhoz, hogy hatékonyan reagáljanak erre a fenyegetésre, a kormányoknak világos cselekvési irány kell., ezek a tervek/megoldások segítik a szélsőséges hőség túlélését. Ilyenek lehetnek a hűtőközpontok – ahová az emberek a meleg elől elmenekülhetnek és vizet kapnak –, az oktatási kampányok arról, hogyan lehet hűvösebb a lakás nagy melegben.

A kutatók szerint nagy különbség van aközött, hogy a régió nemzetei hogyan tudnak alkalmazkodni a szélsőséges hőséghez. A gazdagabb nemzeteknél, például az öböl menti államokban bevett gyakorlat a légkondicionáló használata. A szegényebb országokban azonban a lakosok nem engedhetik meg ezt a megoldást. Még sem kell megfőniük, hiszen a Közel-Keleten a szélsőséges hőség kezelésének néhány módja bárki által elérhető.

Sylvia Bergh, a Rotterdami Erasmus Egyetem professzora szerint a Közel-Kelet lakói évszázadok óta alkalmazkodnak a vízhiányhoz és a forró éghajlathoz. Megoldásaik az emberi tudás értékes tárházát kínálják. Erre példák a „szélfogó” tornyok, amelyek hideg levegőt juttatnak a lakóterületekbe, az öntözőalagutak, a paravánok. Ez a technológia évszázadok óta finomhangolódik a meglévő éghajlati viszonyokra, amelyekből másutt is profitálhatnak.

A The Lancetben megjelent tanulmány szerzői szerint a közel-keleti hőség okozta halálesetek több mint nyolcvan százaléka megelőzhető lenne. Pusztán annyit kell tenni, hogy a globális felmelegedés legfeljebb két Celsius-fokkal haladja meg az ipari forradalom előtti szintet.

Európa melegszik a leggyorsabban 

A 2022. június, július és augusztus volt a legmelegebb három hónap a feljegyzések kezdete óta. A szokatlanul magas hőmérséklet a középkor óta nem látott szárazsághoz vezetett Európában – közölte tavaly novemberben az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója, Hans Kluge. Becslések szerint legalább 15 ezren haltak meg Európában a tavalyi hőhullám miatt. Csaknem négyezren Spanyolországban, több mint ezren Portugáliában, több mint 3200-an Nagy-Britanniában és mintegy 4500-an Németországban. A múlt év végén közölt ENSZ-jelentés szerint Európa melegszik a leggyorsabban, az elmúlt három évtizedben a globális átlagnál több mint kétszer nagyobb hőmérséklet-emelkedést mértek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint alkalmazkodási stratégiák nélkül és három Celsius-fokos növekedéssel számolva a század végére akár évente kilencvenezer ember is meghalhat Európában a hőhullámok miatt.

Borítókép: Hőhullám a gázai övezetben. Palesztin férfi hűti a lovát (Fotó: Europress/AFP/Mahmud Hams)