Az extrém hőség miatt egyre nehezebb lesz élni a közel-keleti városokban

A Közel-Keleten élők évezredek óta hozzászokhattak a rekkenő hőséghez, de ahhoz nem, ami a globális hőmérséklet-emelkedés miatt rájuk vár. Ahogy a hőhullámok egyre gyakoribbá válnak, ott is növekszik majd az extrém hőséghez köthető halálesetek száma. Mennyire készült fel a Közel-Kelet a szélsőséges hőhullámokra? A válasz Európának alapvető, hiszen a klímamenekültek onnan és Észak-Afrikából érkezhetnek a kontinensre.

PALESTINIAN-GAZA-WEATHER-HEAT Fotó: MAHMUD HAMS

– Bár a szélsőséges hőség a leghalálosabb meteorológiai veszély, gyakran alábecsülik vagy figyelmen kívül hagyják – mondta a Dw.com-nak Eleni Myrivili, az ENSZ Emberi települési programjának főosztályvezetője. Ahhoz, hogy hatékonyan reagáljanak erre a fenyegetésre, a kormányoknak világos cselekvési irány kell., ezek a tervek/megoldások segítik a szélsőséges hőség túlélését. Ilyenek lehetnek a hűtőközpontok – ahová az emberek a meleg elől elmenekülhetnek és vizet kapnak –, az oktatási kampányok arról, hogyan lehet hűvösebb a lakás nagy melegben.

A kutatók szerint nagy különbség van aközött, hogy a régió nemzetei hogyan tudnak alkalmazkodni a szélsőséges hőséghez. A gazdagabb nemzeteknél, például az öböl menti államokban bevett gyakorlat a légkondicionáló használata. A szegényebb országokban azonban a lakosok nem engedhetik meg ezt a megoldást. Még sem kell megfőniük, hiszen a Közel-Keleten a szélsőséges hőség kezelésének néhány módja bárki által elérhető.

Sylvia Bergh, a Rotterdami Erasmus Egyetem professzora szerint a Közel-Kelet lakói évszázadok óta alkalmazkodnak a vízhiányhoz és a forró éghajlathoz. Megoldásaik az emberi tudás értékes tárházát kínálják. Erre példák a „szélfogó” tornyok, amelyek hideg levegőt juttatnak a lakóterületekbe, az öntözőalagutak, a paravánok. Ez a technológia évszázadok óta finomhangolódik a meglévő éghajlati viszonyokra, amelyekből másutt is profitálhatnak.

A The Lancetben megjelent tanulmány szerzői szerint a közel-keleti hőség okozta halálesetek több mint nyolcvan százaléka megelőzhető lenne. Pusztán annyit kell tenni, hogy a globális felmelegedés legfeljebb két Celsius-fokkal haladja meg az ipari forradalom előtti szintet.

Európa melegszik a leggyorsabban 

A 2022. június, július és augusztus volt a legmelegebb három hónap a feljegyzések kezdete óta. A szokatlanul magas hőmérséklet a középkor óta nem látott szárazsághoz vezetett Európában – közölte tavaly novemberben az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója, Hans Kluge. Becslések szerint legalább 15 ezren haltak meg Európában a tavalyi hőhullám miatt. Csaknem négyezren Spanyolországban, több mint ezren Portugáliában, több mint 3200-an Nagy-Britanniában és mintegy 4500-an Németországban. A múlt év végén közölt ENSZ-jelentés szerint Európa melegszik a leggyorsabban, az elmúlt három évtizedben a globális átlagnál több mint kétszer nagyobb hőmérséklet-emelkedést mértek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint alkalmazkodási stratégiák nélkül és három Celsius-fokos növekedéssel számolva a század végére akár évente kilencvenezer ember is meghalhat Európában a hőhullámok miatt.

Borítókép: Hőhullám a gázai övezetben. Palesztin férfi hűti a lovát (Fotó: Europress/AFP/Mahmud Hams)