Einstein már tudta, amit a kutatók most bizonyítottak

Sikerült csillagászati megfigyelésekkel alátámasztani, hogy az univerzum távoli térségeiben a földi megfigyelő számára ötször lassabban telik az idő. Albert Einstein az 1905-ben publikált speciális és az 1916-ban közzétett általános relativitáselméletében is említette az idődilatációt, azt a relativisztikus jelenséget, amikor két különböző vonatkoztatási rendszerből figyelve eltérés lép fel az idő múlásában.

Világûr, 2018. március 29. Az Európai Ûrügynökség, az ESA 2018. március 29-én közreadott, a Hubble ûrteleszkóp ACS rendszere által 2017. november 16-án készített felvétele az NGC 1052-DF2 katalógusszámú galaxisról. A Földtõl mintegy 65 millió fényévre levõ galaxis ködszerû, struktúra nélküli képzõdmény, amely a gömbhalmazai színeibõl ítélve megközelítõleg tíz milliárd éves lehet. A galaxis érdekessége, hogy a gömbhalmazai kétszer nagyobbak a gömb alakú csillagformációk tipikus méreténél, ugyanakkor a galaxisban található sötét anyag töredéke a csillagászok tapasztalatai alapján várt aránynak. (MTI/EPA/NASA/ESA/P. van Dokkum) Fotó: P. van Dokkum

A gravitációs idődilatáció az az időeltolódás, amely a különböző és egymáshoz képest gyorsuló vonatkoztatási rendszerekben való megfigyeléseknél lép fel. Minél alacsonyabb az úgynevezett gravitációs potenciál, annál lassabban telik az idő, és ha a gravitációs potenciál megnő, az idő is felgyorsul.

Ötször lassabb az idő

A Sidney-i és az Aucklandi Egyetem asztrofizikusainak közös tanulmányában a kutatók meghatározták az idődilatáció mértékét a nagyon távoli univerzumban. Ehhez a rendkívüli erejű fényforrásnak tekintett kvazárok megfigyelésével gyűjtöttek adatokat. Az analízis segítségével sikerült megállapítani, hogyan telik, illetve telt az idő több milliárd fényévnyire, vagyis az univerzum korai állapotában. A kutatók arra jutottak, hogy 

az egymilliárd éves univerzumban ötször telt lassabban az idő, 

ami igazolja Einstein több mint egy évszázados hipotézisének helytállóságát – írja az Origó.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/NASA/ESA/P. van Dokkum)