Idegennyelv-hatás jótékonyan hat a döntéseinkre

Az idegen nyelven való gondolkodás egyértelműen javítja a döntéshozatalt. A kutatások azt mutatják, hogy a nem anyanyelvükön gondolkodó/beszélő emberek – az idegennyelv-hatásnak köszönhetően – rugalmasabbak, kevésbé kockázatkerülők és egoisták, emellett jobban megbirkóznak a traumás emlékekkel.

656532487 Fotó: Rawpixel.com/Shutterstock

Az orosz származású amerikai író, Vlagyimir Nabokov az 1951-ben megjelent önéletrajzi kötetét először angolul írta. Néhány évvel később egy New York-i kiadó megkérte, hogy fordítsa vissza oroszra az emigráns közösség számára. Az anyanyelv használata új részletek özönét hozta vissza az író gyermekkorából, amelyeket az 1966-ban megjelent végleges angol kiadásnál felhasznált. Az emlékidézés azonban nem ment egyszerűen. Az idegennyelv-hatás miatt.

– Az orosz emlékek angolosítása ördögi feladatnak bizonyult – írta egy alkalommal Vlagyimir Nabokov, aki azt is bevallotta, hogy az egyik nyelvről egy másikra való váltás egy olyan lassú éjszakai utazás, ahol egy szál gyertyán kívül más világítás nincs.

Döntések idegen nyelven

Az elmúlt évtizedben a pszichológusok egyre jobban érdeklődnek az ilyen mentális metamorfózisok iránt. Kiderült ugyanis, hogy a nyelvek közötti váltás az emlékek minőségének megváltoztatása mellett befolyásolhatja döntéseinket, kognitív folyamatainkat, amik felelősek az ítélet- és döntéshozatalért. Ha egy másik nyelvet beszélünk, racionálisabban, nyitottabban és felkészültebben kezelhetjük a bizonytalan helyzeteket. Ezt a jelenséget idegennyelv-hatásnak nevezik.

Az idegennyelv-hatás miatt csökken az anyanyelvi részrehajlás és befolyásoltság idegen nyelvi döntési helyzetekben. A második nyelven való gondolkozás csökkenti az emocionális reakciókat és a kockázatkerülés mértékét.

A pszichológusok szerint az emberi döntéshozatal két külön szálon fut: az egyik rendszerezett, elemző és tudatos, a másik gyors, tudattalan és érzelemalapú. A vizsgálatok tükrében valószínű, hogy az idegen nyelven gondolkodás leköti a szellemi energiáinkat, így kevésbé támaszkodunk ösztönös ítéletekre. A Nyest.hu nyelvészeti portálon az is olvasható, hogy az idegen nyelven gondolkodás arra kényszerít minket, hogy megfontoltabbak legyünk, és csökkentsük a megbízhatatlan ösztönök szerepét. Az érzelmileg töltött szavakra adott érzelmi reakciók sokkal tompábbak idegen nyelv használata esetén. Az idegen nyelven való gondolkodás segít kiküszöbölni a mélyen belénk gyökeredzett, félrevezető, a kockázatok és előnyök felmérését túlságosan befolyásoló előítéletek hatását.

Haszonelvű választás

Az idegennyelv-hatás kutatásának úttörője, a Chicagói Egyetem professzora, Boaz Keysar Izraelben nőtt fel, de immár több mint három évtizede az Egyesült Államokban él. Ennek ellenére még mindig úgy találja, hogy anyanyelvének, a hébernek nagyobb az érzelmi töltete, mint az angolnak. Egy nap azon töprengett, vajon a kétnyelvűség befolyásolhatja-e érvelésünket, amelyet gyakran inkább a belső érzéseink vezérelnek, mintsem a logikus érvelés.

Képzeljük el például, hogy valaki egy gyaloghídon áll, s azt látja, hogy egy közeledő vonat elüthet öt, a síneken sétáló embert. Az egyetlen módja annak, hogy megmentsék ezt az öt embert, ha egy embert a hídról a vonat elé löknek. Meghal, de az ütközést követő vészfékezés megakadályozza, hogy a vonat eltalálja a másik öt embert. Ezt tekintik a „haszonelvű” választásnak. Sokan olyan erős ellenszenvet éreznek az egy ember feláldozásával kapcsolatban, hogy legszívesebben nem tennének semmit, pedig ez azt jelenti, hogy nem egy, hanem öt életet veszítenének.

Egy kísérlet során Keysar csapata arra kérte a spanyolt második nyelvként tanult résztvevőket, hogy fontolják meg ezt a dilemmát anyanyelvükön, majd spanyolul. Bejött a feltételezése: sokkal nagyobb valószínűséggel választottak haszonelvűen, ha spanyolt használtak, mint angolt. A hatás akkora volt, hogy Boaz Keysar késleltette az eredmények közzétételét. – Egyszerűen nem hittem az adatoknak – idézte szavait a Theguardian.com.

Egy későbbi együttműködés Albert Costával, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem munkatársával azonban ugyanazokat az eredményeket hozta az egyesült államokbeli, európai és ázsiai résztvevők körében. Az egyik mintában a résztvevők például kétszer nagyobb valószínűséggel választották a haszonelvű lehetőséget, amikor nem az anyanyelvüket használták.

Veszteségkerülés

Időközben Keysar figyelmét a klasszikus kognitív torzításokra fordította, mint például a „rövidlátástól való elzárkózás”. Korábbi kísérletek kimutatták, hogy az emberek nem hajlandók megkockáztatni egy kis pénz elvesztését azért, hogy nagyobb összeget nyerjenek, még akkor sem, ha az esély az utóbbi felé billen. Ha például ötvenszázalékos esélyt ad az embereknek arra, hogy 2,50 fontot nyerjenek, vagy felajánlja nekik, hogy biztosan elvigyenek egy fontot, a legtöbb ember megy a garantált egy fontért. Ez rövid távon megtérülhet, de ha sok ilyen döntést hoz az ember, az erősen korlátozza a nyereségét.

A rövidlátó veszteségkerülés komoly problémát jelent a befektetők számára, de Boaz Keysar úgy találta, hogy ez a tendencia sokkal kevésbé volt kifejezett, ha a lehetőségeket idegen nyelven mutatták be. – Az emberek egyszerűen utálják a veszteség lehetőségét, de kevésbé utálják idegen nyelven – mondja Boaz Keysar.

Az egyik legérdekesebb tanulmány az „elfogultság vakfoltját” tesztelte – azt a reményt, hogy kevésbé vagyunk kitéve a hibáknak, mint az átlagemberek. – Azt hisszük, hogy mások hülyék, mi pedig nem – magyarázza a brit portálnak Michal Bialek, a lengyelországi Wroclawi Egyetem docense. Keysar megállapításaival összhangban úgy találta, hogy az idegen nyelv használata átüti ezt az egoista gondolkodásmódot.

A pszichológusok azt is vizsgálták, hogy az idegennyelv-hatás hogyan érintheti a múltunkat. Emlékeinket konkrét szavakkal kódoljuk, amelyek egy eseményhez kötődő konkrét asszociációkat váltanak ki. Ennek eredményeként a gyermekkori emlékek kevésbé tűnhetnek élénknek, ha valaki életének későbbi szakaszában elsajátított nyelven idézi fel azokat. Ez hátrányt jelenthet annak, aki idegen nyelven ír emlékiratot. Pozitívum, hogy segíthet a fájdalmas események feldolgozásában. Azok az emberek, akik második nyelven emlékeztek vissza egy gyermekkori traumára, kisebb érzelmi feszültséget mutattak, mint akik anyanyelvükön mesélték el az eseményt.

A legújabb eredmény arra utal, hogy az idegennyelv-hatás elriaszthatja a hamis emlékek létrehozását. Az egyik kísérletben a résztvevők összefüggő szavakról kaptak listát, például „álom”, „szundi”, „ágy” és „pihenés”. Amikor később tesztelték a memóriájukat, sokan tévesen emlékeztek az alvás szóra, amely nem szerepelt a listán. Ez a hamis emlék lényegesen kisebb valószínűséggel fordult elő, ha idegen nyelven tűzték ki a feladatot.

Silvia Purpuri, az olaszországi Trentói Egyetem kutatója azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire hajlandók ismeretlen helyzetekbe kerülni. – A kétértelműség toleranciájával rendelkezők nagyobb rugalmasságot és alkalmazkodóképességet mutatnak, ami harmonikusabb munkakörnyezetet és általában jobb teljesítményt eredményez – magyarázza Purpuri.

A mai, egyre inkább globalizálódó világban sokan rendszeresen használnak két vagy több nyelvet mindennapi életük során, de lehet, hogy egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy ez hogyan befolyásolhatja gondolkodásukat. – Az embereknek tudniuk kell, hogy ha az egyik nyelvet választják a másikkal szemben, az szisztematikus hatással lesz tevékenységük folyamatára és eredményére – üzeni Keysar.

Sokkal több kutatásra van szükség az idegennyelv-hatás tisztázására, de bizonyos helyzetekben hasznos eszköz lehet a gondolkodásmód megváltoztatására, lehetővé téve, hogy egy kicsit távolságtartóbbak, tárgyilagosabbak és rugalmasabbak legyünk a cselekedeteinkben.

Borítókép: (Fotó: Shutterstock)