Az IQAir svájci levegőminőség-technológiai vállalat értékelése szerint a pakisztáni Lahor levegőminősége volt a legrosszabb 2022-ben. A kínai Hotan a második helyen végzett, az indiai Bhiwadié a bronzérem. (2021-ben a három legszennyezettebb város indiai volt.) A tavalyi légszennyezettségi ranglistán a világ fővárosai közül Delhi végzett az első helyen, majd Banglades fővárosa, Dakka, és a csádi központ, N’Djamena következett. Ezekben a városokban az év során köbméterenként átlagosan több mint 90 mikrogramm PM 2,5 volt, vagyis az ajánlott szint csaknem hússzorosa. Ebben az összeállításban a legszennyezettebb magyar városnak Kazincbarcika bizonyult, de a PM 2,5 mennyisége nem érte el az ajánlott szint négyszeresét. (A PM 2,5-en a 2,5 mikrométernél kisebb porszemcséket értik.)
A svájci cég több mint harmincezer levegőminőség-mérő készülék adatait használta fel 131 ország és régió 7323 városában. Az elemzők azt nézték, hogy a PM 2,5 szintje az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2021-ben a köbméterenkénti tízről öt mikrogrammra csökkentett határérték felett vagy alatt volt-e. (Becslések szerint a légszennyezés évente mintegy hétmillió korai halálesetet okoz.) A svájci mérések alapján a hat legtisztább levegőjű ország Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland és Új-Zéland volt.
Annak ellenére, hogy a mérések felfednek néhány légszennyezési gócpontot, lehetetlen meghatározni, hogy valójában mely városokban a legrosszabb a levegő. A felhasznált érzékelők minősége ugyanis eltérő, Afrikából sok ország pedig azért nem szerepel a listán, mert nem jelentenek adatokat. Egyébként számos oka van annak, hogy egyes városok levegőjében több PM 2,5 van, mint másokban. Az egyik tényező a földrajzi elhelyezkedés. Hotan a Takla-Makán sivatag közelében található, ahol gyakoriak a porviharok. N’Djamena egy másik sivatag, a Szahara közelében épült. A hegyek pedig azzal befolyásolhatják a levegő minőségét, hogy megnehezítik a szennyező anyagokban dús levegő kisöprését a településekről. Delhi, Lahore, Dakka és sok más, egészségtelen levegőjű város a Himalájától délre fekszik.
– Delhiben érintsen meg bármit, akkor is poros lesz, ha mindennap takarít – mondta a Live Science portálnak Umesh Kulshrestha, az újdelhi Jawaharlal Nehru Egyetem Környezettudományi Karának dékánja. A monszunszezonon kívüli ritka eső elősegíti a por felhalmozódását – nemcsak a távoli sivatagokból, hanem a városi burkolatlan utakról és építkezésekből is jön az apró részecske.
A város PM 2,5-szennyezésének jelentős hányada a járművekből, erőművekből és ipari forrásokból származik. Az Aerosol and Air Quality Research folyóiratban megjelent cikkében Umesh Kulshrestha megállapította, hogy a 2020 eleji pandémiás bezárások során Delhi légszennyezettsége 41 százalékkal csökkent, köszönhetően a járművek és ipari kibocsátások csökkenésének.
