Magyar űrhajósprogram: 2024-es indulással számolnak, de könnyen lehet, hogy 2025 első fele lesz belőle

A 2021-ben elfogadott űrstratégia elemeként hirdették meg a nemzeti kutatóűrhajós-programot, a Hunort (Hungarian to Orbit). A magyar űrhajós útját 2024-re tervezik, de sok szempont befolyásolhatja az indulást. A kiképzés részeként a négy jelölt az elmúlt hetekben szárazföldi és vízi oktatást kapott. A programról Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa nyilatkozott.

Ferencz Orsolya Űrkutatásért Felelős Miniszteri Biztos 20210928 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– Márciusban azt mondta, egy űrhajósnál nem elég, sőt nem is feltétlenül feltétel, hogy űrkutató legyen. Sokkal fontosabb, hogy olyan kiváló és különleges képességei legyenek mind fizikai, mind kognitív téren, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy hosszú időn keresztül, szuperextrém körülmények között maximálisan képes legyen elvégezni a feladatát. Ugyanis a Nemzetközi Űrállomáson nincs lehetőség ismételni, azt a sok és értékes eszközt, kísérletet, amelyet a Hunor programban kifejlesztenek és felviszik az űrállomásra, a lehető legtökéletesebben kell kezelni. Mind a négyen teljesítették eddig az elvárásokat?

– Igazság szerint már a legjobb nyolc jelölt is alkalmas minősítést kapna, és a közülük a legmagasabb pontszámokat elérő négyre ez fokozottan igaz. Nagyon nehéz döntéseket kellett meghozniuk a szakembereknek az eddigi válogatás során, és a négy férfi szerencsére szintén nem könnyíti meg a stáb dolgát, hiszen maximális erőbedobással és odaadással készülnek. De nincs helye a szentimentalizmusnak, csak egy jelöltből lesz űrhajós, legalábbis a Hunor magyar űrhajós programban.

– Mivel folytatódik a kiképzés?
– A folyamatos elméleti képzés során megismerkednek a világűr és a súlytalanság legfontosabb fizikai jellemzőivel, a repülés alapszabályaival. Emellett szakemberek felügyelete alatt fizikai erőnléti edzéseket végeznek, orvosi vizsgálatokon vesznek részt. Legutóbb a Magyar Honvédség kiváló szakembereinek segítségével túlélőtréninget teljesítettek, hiszen arra is fel kell készülni, ha a landolás olyan helyen történne, ahol szükség van efféle tudásra. Nyilván jó lenne ezt elkerülni, de bizony ilyen már korábban is előfordult, ezért a mai napig része az űrhajósok kiképzésének.

– Mi alapján dől el, hogy kivel indul el az űrhajó?
– Akiknek a fenti képzések során a legmagasabb a tudásszintjük, és mind pszichésen, mind fizikailag a legjobb jellemzőkkel bírnak. Először kettőre csökken az űrhajósjelöltek száma, az ő kiképzésük az Egyesült Államokban folytatódik. Nyilván az ott tapasztaltak alapján választjuk ki az amerikai szakemberekkel együtt a második magyar űrhajóst. Fontos kiemelni, hogy a kiválasztott űrhajós társának tartalékként végig készen kell állnia arra, hogy ha baj van, beugorjon, és ha kell, belőle legyen a második magyar űrhajós.

– A közel egy hónapos misszió nagyon hosszú idő. Milyen feladatok várnak a majdani magyar űrhajósra?
– Rengeteg kísérletet kell végrehajtania és eszközt beüzemelnie, amelyeket mind-mind magyar cégek, kutatóintézetek, egyetemek állítottak össze, gyártottak le. Ez a program egyik értéke, a magyar kísérletek és technoló­giai demonstrációk bemutatása. Bizonyítani, hogy a magyar ipar és tudás képes a legmagasabb szinten is helytállni, és jelezni, hogy a világ űrpiacán számolni kell velünk. Az is rendkívül értékes, hogy bizonyítottan meglesz az a tudásunk, hogy milyen úton lehet válogatni és kiképezni egy űrhajóst. Az a cél, hogy az űrhajósprogramból sikeres, piacon eladható magyar termékek és szolgáltatások váljanak. Egy olyan laborató­riumba, azaz a Nemzetközi Űrállomásra fogunk eljutni, amelynek egész életciklusa alatt csak pár százan tudnak dolgozni. El lehet képzelni, mekkora értéke van az ott hasznosan eltöltött időnek.

– Tartható a 2024-re tervezett időpont? Információi szerint mikor lesz a magyar űrhajós útja?
– Mi ezzel számolunk, de könnyen lehet, hogy 2025 első fele lesz belőle. Ennyire előre még nem lehet látni, sok minden befolyásolja a Nemzetközi Űrállomás forgalmát. Erre nincs ráhatásunk. Az a fontos, hogy Magyarország készen álljon arra, hogy amikor a rakéta elstartol, a maximumot hozzuk ki abból a történelmi harminc napból, amelyet a magyar űrhajós a világűrben eltölt. 

Kiképzés földön, vízen, levegőben 

A Magyar űrhajósprogram célja egy magyar kutatóűrhajós feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra, ahol csaknem egy hónapon át tudományos kísérleteket végez. A 240 jelentkezőből kiválasztott négy jelöltet – Cserényi Gyula 33 éves erősáramú villamosmérnököt, Kapu Tibor 31 éves űripari fejlesztőmérnököt, Schlégl Ádám klinikai ortopéd sebészt és Szakály András 40 éves repülőipari tervezőmérnököt – március elején mutatták be a nagy nyilvánosságnak. Miután a jelöltek áprilisban átestek a fizikai állapotfelmérésen, július közepén egyhetes szárazföldi kiképzésen vettek részt. Az űrhajósjelöltek elsajátították a menedéképítés fortélyait, élelem-, illetve vízszerzési és víztisztítási módszereket, megtanultak tüzet gyújtani és tereptani ismereteket is szereztek. Ezt követően háromnapos vízi kiképzésre került sor a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandárnál. (Az asztronauták visszatérésükkor vízre érkeznek, így a vízi mentés gyakorlatának elsajátítása rendkívül fontos.) A jelöltek megtanultak a víz alatt tájékozódni, illetve gyakorolták az úgynevezett pihentető úszást is. A tanultakról az Alcsiszigeti Holt-Tiszában végrehajtott, élővízből történő mentés, azaz a kiemelés során kellett számot adniuk. Ezzel a többéves felkészítés újabb állomása zárult le.

Borítókép: Ferencz Orsolya: Szentimentalizmusra nincs tér, csak egy jelölt kerül a Nemzetközi Űrállomásra (Fotó: Bach Máté)