A baktériumok nem rendelkeznek neuronokkal, szinapszisokkal és idegrendszerrel, mégis képesek az emlékekhez hasonló valamit létrehozni – derült ki egy új kutatásból. Ráadásul ezeket az „emlékeket” átadhatják utódaiknak. Az anyagcserében alapvető szerepet játszó vas koncentrációja befolyásolja a mikroorganizmus környezeti ingerekre adott reakcióit, és éppen ezt a tulajdonságot szeretnék felhasználni az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben.
„A baktériumoknak nincs agyuk, de információkat tudnak gyűjteni a környezetükből, és ha gyakran találkoztak ugyanezzel a környezettel, akkor eltárolhatják ezt az információt, és később gyorsan reagálhatnak a hasonló körülményekre” – mondta az Iflscience.com-nak Souvik Bhattacharyya, a jelenség egyik felismerője.
A vizsgálat során a kutatók az Escherichia coli-t, azaz a kólibaktériumot tanulmányozták. Ez a baktérium a normál bélflóra meghatározó tagja, az ember emésztőrendszerének természetes összetevője. Fontos élettani szerepeként jelentősen gátolja a patogén kórokozók elszaporodását a bélrendszerben.
A kólibaktériumok eltérő mennyiségű vasat tartalmaznak, ami nagyon fontos a sejtanyagcseréjük szempontjából. A kutatók azt állapították meg, hogy az alacsonyabb vaskoncentráció esetén a kólibaktériumok ügyesebben álltak össze és egyetlen tömegben mozogva keresték a vasforrásokat. Amikor a baktériumon belüli vaskoncentráció megemelkedik, akkor sejtvékonyságú biofilmet alkotva a rendelkezésükre álló felületen nyugalmi állapotba kerülnek.
A sokszor alacsony vasszintnek kitett baktériumok hatékonyabban alkottak tömeget, mintha emlékeztek volna arra, hogy mi ilyenkor a helyes reakció. Az is kiderült, hogy ezek a vasalapú emlékek négy generáción át fennmaradtak – megerősítés híján – és a hetedikre tűntek el teljesen. Ugyanakkor a vasszint mesterséges manipulálásával több generációra örökítették át a hatékony viselkedés emlékét.
A vasalapú memória a kutatók feltételezése szerint azért jöhetett létre, mert egy adott kémiai elemhez köti a túlélést garantáló olyan stresszválaszokat, mint például az antibiotikumokkal szembeni védekezés, vagy a környezetnek ellenálló biofilmképzés. A baktériumok vasszintjének tudatos módosítása új utat jelenthet a bakteriális fertőzések és az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben.
