Az ember azon kevés faj közé tartozik, amelynél a nőstények a termékenységi ciklusuk után még évtizedeket élnek. Egy kézen meg lehet számolni a többi fajt, amelyekről ismert, hogy a szervezetük hasonlóan viselkedik, azaz megélik a menopauza utáni korszakot. Ide tartoznak például a kardszárnyú delfinek, a narválok és a fehér bálnák. Egy új tanulmány azonban megerősítette, hogy a csimpánzok legalább egy populációja felkerülhet erre az elitlistára.
A csimpánzoknál is van menopauza?
A felfedezés az ugandai Kibale Nemzeti Parkban vadon élő csimpánzok közösségének 21 éves megfigyelésének eredménye. Kevin Langergraber, az Arizonai Állami Egyetem főemlőskutatója, a Science folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője 66, 14 és 67 év közötti nőstény vizeletének vizsgálata alapján kimutatta, hogy ezeknek az állatoknak a hormonszintje megváltozott ötvenéves koruk körül, ami megerősítette a menopauza beköszöntét. Érdekes módon az embernél is ötven év az az életkor, amikor a nők közül sokan megtapasztalják a menopauzát.
Kevin Langengrabert és más főemlőskutatókat régóta foglalkoztatta az a kérdés, hogy az emberek miért tapasztalnak menopauzát, miközben egyik legközelebbi evolúciós rokonuk sem éli ezt át. „Nagyon klassz, hogy végre a helyére került a kirakós egy darabja” – mondja a Nationalgeographic.com-nak Catherine Hobaiter, a skóciai St. Andrews Egyetem primatológusa, aki szintén csimpánzokkal foglalkozik egy házzal odébb, az ugandai Budongo központi rezervátumban.
Hogyan vizsgálták a csimpánzok hormonváltozását?
Miért tartott olyan sokáig, mire felfedezték a csimpánzoknál a menopauzát? A rövid válasz az, hogy rendkívül nehéz tanulmányozni a vadon élő állatok életét anélkül, hogy ártanának nekik. A csimpánzok tanulmányozásának másik nehézsége, hogy rendkívül hosszú életűek – különösen fogságban. A Little Mama néven ismert nőstény a hetvenes évei végén járt, amikor 2017-ben meghalt egy floridai szafariparkban. Az 1993-ban a Kibale Nemzeti Parkban indult Ngogo Csimpánzprogram új adatokkal szolgált.
A csapat azt találta, hogy a csimpánz nőstények ugyanazon hormonális változásokon mennek keresztül, mint a nők: ösztrogén- és progeszteronszintjük csökken, míg a tüszőstimuláló hormon szintje emelkedik. Kevin Langergraber azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Ngogo-populáció kiugró lehet, nem biztos, hogy az itt megfigyeltek a többi csimpánzcsapatra is igazak.
Ennek oka, hogy a Ngogo közösség csimpánzédenben él: az erőforrásokban gazdag, jól védett Kibale Nemzeti Parkban, ahonnan hiányoznak legfőbb természetes elllenségeik, a leopárdok. És mivel a Ngogo közösség a park szívében található, szomszédjaik kizárólag más csimpánzok – nem emberek, akik a csimpánzokat elpusztító kórokozókkal fertőzhetnek meg.