Menopauza jeleit mutatta a nőstény csimpánzok egy csoportja

Már nem az ember az egyetlen főemlős, aki megéli a változókort. A most közölt bizonyítékok alapján az ugandai őserdőben élő csimpánzok egy csoportja szintén átélte a menopauza hormonális változásait.

ARNHEM - The world-famous chimpanzee Tushi with her newborn cub. The agile 31-year-old great ape achieved world fame at the Royal Burgers Zoo when she knocked a filming drone out of the air with a stick on April 10, 2015. ANP SEM VAN DER WAL netherlands out - belgium out (Photo by Sem van der Wal / ANP MAG / ANP via AFP) Fotó: Sem van der Wal /AFP

A csapat azt találta, hogy a csimpánz nőstények ugyanazon hormonális változásokon mennek keresztül, mint a nők: ösztrogén- és progeszteronszintjük csökken, míg a tüszőstimuláló hormon szintje emelkedik. Kevin Langergraber azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Ngogo-populáció kiugró lehet, nem biztos, hogy az itt megfigyeltek a többi csimpánzcsapatra is igazak.

Ennek oka, hogy a Ngogo közösség csimpánzédenben él: az erőforrásokban gazdag, jól védett Kibale Nemzeti Parkban, ahonnan hiányoznak legfőbb természetes elllenségeik, a leopárdok. És mivel a Ngogo közösség a park szívében található, szomszédjaik kizárólag más csimpánzok – nem emberek, akik a csimpánzokat elpusztító kórokozókkal fertőzhetnek meg.

Azonban az is igaz lehet, hogy valaha minden csimpánzpopuláció abban a viszonylagos jólétben élt, amelyet a Ngogo csimpánzok ma élveznek. Az emberek később akkora nyomást gyakoroltak az állatokra, hogy már nem élnek elég sokáig ahhoz, hogy átmenjenek a menopauzán.

Egy másik érdekes kérdés, hogy a csimpánz nagymamáknak van-e valami extra evolúciós értéke? Végtére is, a kutatók kimutatták, hogy az emberek esetében a nagymama jelenléte az unokákra is jótékony hatást gyakorolhat olyan dolgokon keresztül, mint például az extra élelem és a gyermekgondozás. A tudósok ázsiai elefántoknál és a kardszárnyú delfineknél megfigyelték a nagymamahatás bizonyítékát. „A csimpánzok esetében a válasz nem világos, mert a csimpánztársadalmak alapvetően különböznek az emberek társadalmától” – mondja Brian Wood, a tanulmány vezetője, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem evolúciós antropológusa.

A hím és a nőstény csimpánzok véletlenszerűen párosodnak, nem alakítanak ki hosszú távú párkapcsolatot. Az utódokkal kizárólag a nőstények foglalkoznak. Amikor a nőstények elérik az érettséget, új közösségeket keresve távoznak, míg a fiatal hímek azon a területen maradnak, ahol születtek. Mindez azt jelenti, hogy a nagymama csimpánzok nem ismerhetik meg az unokáikat, ellentétben az emberekkel és a kardszárnyú delfinekkel, akik tisztában vannak azzal, hogy kik a leszármazottaik. „Ez nem jelenti azt, hogy ezek az idősebb csimpánz nőstények ne csinálnának hasznos dolgokat” – mondja Brian Wood.

A budongói populációt elemző Catherine Hobaiter például tanúja volt annak, hogy az idősebb nőstények visszavonulnak a csimpánzok életében meghatározó mindennapi versenyektől, a korukat azonban a többiek tisztelik. Az egyik nőstény, a Nambinak nevezett legalább hatvanéves példány több esetben hozott olyan döntést, amit a csoport elfogadott. Nambi ismerte az erdőt, megtapasztalta az évszakok változásait, a szomszédokkal neki volt a legalaposabb a tapasztalata. Ezt a tudást a fiatalabbak hasznos ismeretnek tekintették.

Mi az a menopauza?

A menopauza (változókor) a nő életében azt az időszakot jelenti, amikor lecsökken, illetve megszűnik a petefészek ösztrogéntermelése, tehát megváltozik a hormonrendszer egyensúlya. Ez hosszú, akár tíz évig is eltartó folyamat – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján –, mely a petefészek hormonális változásainak köszönhetően az egész szervezetre hatással van. A menzesz elmaradása 45 és 55 év között tekinthető normálisnak, de genetikai okokból, betegségek, dohányzás vagy bizonyos orvosi eljárások hatására (daganatsebészeti beavatkozások, sugárkezelés vagy kemoterápia után) előfordulhat, hogy már negyvenéves kor előtt jelentkezik a változó kor. A nők 75 százalékának okoznak problémát a változókorral járó sajátos tünetek.

A változókor előrehaladtával megnő a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakorisága, felgyorsul az érelmeszesedés és az Alzheimer-kór kifejlődése is, továbbá, mivel az ösztrogén a csontépítés egyik legfontosabb elősegítője, így termelődésének megszűnésével elindulhat a csontritkuláshoz vezető folyamat. A hormonális változást jelző vérzészavarok mellett hőhullámokkal, éjszakai izzadással, keringési labilitással, szapora szívdobogásérzéssel, memóriazavarral, a nemi vágy csökkenésével, valamint a kisízületek fájdalmával, duzzanatával is számolni kell.

Borítókép:  Ez az állatkertben élő csimpánz mindössze 31 éves. Messze még a menopauza. (Fotó:  Sem van der Wal/AFP)