Boldogságunk kulcsa, avagy mi teszi könnyebbé az életet?

Nem kell gazdagnak, gyönyörűnek vagy menőnek lenni ahhoz, hogy boldogok legyünk. A boldogság érzése fejleszthető, és bár nem feltétlenül tudjuk irányítani a hangulatunkra ható eseményeket, vannak praktikák, amelyekkel boldogabb emberré válhatunk. Boldogságunk kulcsa magunkban keresendő.

1718759461 Fotó: Jacob Lund/Shutterstock

Ahhoz, hogy kapcsolataink egészségesek és kiegyensúlyozottak legyenek, gondozni kell azokat. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy baráti és intim kapcsolatainkat nem kell ápolni. Kell, mert a társadalmi életünk egy élő rendszer, és folyamatos karbantartást igényel. Az emberek társas lények. Egyénként nem tudnánk ellátni magunkat. Mások is kellenek, akik kapcsolatba lépnek velünk és segítenek nekünk.

A boldogságra való készség igenis tanulható: egy tudós elmondta, hogyan!

A boldogság fokozásának egyik leghatékonyabb módja a másokkal való kapcsolatteremtési képesség fejlesztése. Emiliana Simon-Thomas szerint ebbe olyan dolgokat is bele kell érteni, mint a baráti beszélgetés ismeretlenekkel.

Bármilyen ijesztően hangzik, egy közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akiket arra kértek, hogy lakó- és munkahelyük között ingázva idegenekkel kezdjenek beszélgetést, következetesen élvezetesebbnek ítélték a munkába vezető utat, mint azok, akik csendben ültek. Az, hogy megtörjük a jeget, kulcs lehet egy boldogabb élethez.

Mielőtt ingázó társainkat megzavarjuk egy kis beszélgetéssel, a fent említett tanulmány résztvevői előzetesen azt jósolták, hogy egy idegennel való beszélgetés szégyennel és zavarral fog végződni. Az ilyen pesszimizmus az úgynevezett negativitás-elfogultság, amely arra késztet bennünket, hogy az élet árnyoldalát nézzük.

Nyilvánvaló, hogy ez a beépített mechanizmus komoly akadályt jelent a boldogság megtalálásában, bár evolúciós szempontból teljesen logikus. Végtére is, a vadonban való túléléshez jobban kell figyelnünk a veszélyekre, mint a szépségre, ezért agyunk úgy fejlődött, hogy a negatívra összpontosítson a pozitívum helyett. Szerencsére az agy is képlékeny, ami azt jelenti, hogy változtathatunk a megszokott gondolkodásmódunkon. Emiliana Simon-Thomas szerint könnyebben gondolunk a pozitív dolgokra, ha gyakoroljuk a pozitív dolgokról való gondolkodást.

Fontos, hogy különbséget tegyünk a pozitív gondolkodás és a fej homokba dugása között. Néha az élet valóban rosszul bánik velünk, ilyen esetekben sokkal egészségesebb felismerni és átélni a fájó érzelmeket, mint csak megpróbálni bátor arcot vágni. „Soha nem tanácsolnám, hogy a valódi károkat pozitivitással fedjük el” – mondta a portálnak Emiliana Simon-Thomas. Az optimizmusnak a valódi haszonra kell épülnie, nem pedig a károkat igazoló stratégiára.

Az elfojtás rossz stratégia

A szomorúság egyszerű elfojtása helyett tehát meg kell tanulnunk, hogyan viszonyuljunk konstruktív módon a traumához, a viszontagságokhoz és a csalódáshoz. Bár a szociális kapcsolatok, a pozitív gondolkodás segíthet boldogabbá válni, általános hajlamunkat részben olyan genetikai tényezők irányítják, amelyeken nem lehet változtatni. Egy tanulmány például azt találta, hogy egyetlen genetikai variáns szabályozza, ahogy az agy érzelmi központjai reagálnak a pozitív ingerekre. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az öröklődő tényezők a boldogság megtapasztalására való képességünknek akár a kétharmadáért felelnek.

Az nem világos, hogy mekkora fejlődés érhető el a boldogságtréninggel. Egy közelmúltbeli áttekintés szerint a boldogságstratégiákkal foglalkozó tanulmányok túlnyomó többsége bár nyilvánvalóan értékes megállapításokat tett, pontosabb adatokra van szükség a következtetések levonásához.

Az üzenet lényege, hogy semmiféle gyakorlás sem változtatja Fülest Tigrissé, de egy kis odafigyeléssel bárki megtapasztalhatja, hogy az élet nem is olyan rossz.

Borítókép: Boldogságunk kulcsa nem a gazdagságban, a hatalomban keresendő (Fotó: Shutterstock/Jacob Lund)