A metán a légkörben viszonylag rövid ideig, körülbelül 12 évig marad meg, míg a szén-dioxid több száz évig is jelen lehet. Az igazi probléma, hogy ugyanannyi idő alatt a metán több mint nyolcvanszor annyit melegíthet a légkörön, mint ugyanannyi szén-dioxid. Léteznek stratégiák a metánkibocsátás csökkentésére, de ezek nem egyszerűek. Sokat segítene a földgázszivárgások meggátolása (a metán a földgáz fő összetevője), a szénbányászat fokozatos megszüntetése (a bányászat rengeteg metánt bocsát ki), a közlekedés villamosítása. Az is megoldás lenne, ha kevesebb húst és tejterméket ennénk, mert például a tehenek sok metánt böfögnek fel, illetve engednek el szellentéssel). Szintén sok metánt bocsát ki a természet: a trópusi vizes élőhelyek rengeteg ilyen gázt termelnek, emellett a sarkvidék gyors felmelegedése miatt a permafrosztban, azaz az (eddig) állandóan fagyott talajban tárolt metán is kiszabadul.
A szakemberek olyan módszereket akarnak kidolgozni, amelyekkel a metánt közvetlenül a levegőből távolíthatják el. A feladat óriási, hiszen ma hárommilliárd tonnával több metán található a légkörben, mint az iparosodás előtt. A legtöbb ötlet azonban a kutatás korai szakaszában van.
A metán négy darab szénhidrogénkötése erős és stabil, magas hőmérsékleten és nyomáson bontható el. A gázt is nehéz megfogni. Erőteljes melegítő hatása ellenére alacsony koncentrációban van jelen a légkörben. Egymillió levegőmolekulából csak kettő a metán (miközben körülbelül négyszáz szén-dioxid).
A természet apró vegyészei még ilyen körülmények között is képesek felvenni és átalakítani a metánt. A talajban élő metanotrófok évente körülbelül harmincmillió tonna metán dolgoznak fel, csakhogy az emberi tevékenység miatt 2022-ben nagyjából 350 millió tonna ilyen gáz került a levegőbe a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. Ezek a mikrobák az egyik enzimbe ágyazott réz segítségével szakítják fel a metán szénhidrogén-kötéseit, a végtermék pedig a metanol.
Egy másik előremutató kezdeményezés egy olyan katalizátoron alapul, amelynek segítségével a metánt szintén metanollá alakítják, méghozzá ultraibolya fény segítségével. Egy újabb javaslat szerint a metán kivonásához vasaeroszolt és klórt kellene a levegőbe juttatni. A légköri metán húsz százalékának eltávolításához – ami a bolygó felszíni hőmérsékletét 0,2 Celsius-fokkal csökkentené – 2050-ig évente mintegy 630 millió tonna légköri klór kiszórására lenne szükség. Ez viszont több tíz millió tonna vasszemcse befecskendezését igényelné. Ugyanakkor a vasaeroszolok ronthatják a levegő minőségét; a részecskék belélegzése számos egészségügyi problémával, különösen szív- és érrendszeri és tüdőbetegséggel járna. Azaz, lehet, hogy többet vesztenénk, mint nyernénk.
A metán eltávolításával foglalkozó tudósok azt várják, hogy minél több intézmény és cég lép, méghozzá gyorsan. A kutatók szerint a 2023-as szélsőséges időjárás miatt egyre fokozottabban érezzük a globális felmelegedés hatásait. Ez a probléma nem az unokáinkat sújtja, hanem a ma élőket.
Borítókép: A húsfogyasztás mérséklése az egyik megoldás (Fotó: Kurucz Árpád)
